| Donna Donna | |
|---|---|
| Dal | |
| Előadók | Joan Baez , Donovan , Nice Toby [d] , Chava Alberstein , Esther Ofarim , Theodore Bikel , Karsten Troyke [d] és Cho Sumi |
| Kiadási dátum | 1960 |
| Nyelv | jiddis |
| címke | Vanguard Records |
| Dal író | zene: Sholom Sekunda , szöveg: Arn Zeitlin |
A "Donna Donna" ("Dona Dona", "Dana Dana") népszerű dal Amerikában , valamint számos más országban ; például a japán iskolákban sokáig énekelték.
A dalt "Dos kelbl" ( borjú ) címmel Sholom Sekunda zeneszerző írta Arn Zeitlin jiddis szövegével az "Esterke" ( 1940-1941 ) című musicalhez, amelyet Maurice Schwartz rendezett 1941 - ben a manhattani Jewish Arts Theatre- ben. Második sugárút. Az Egyesült Államokban először a dalt a darab programjában nyomtatták, 1943 -ban pedig külön zenei kiadásban, „Dana, Dana, Dana” címmel (Metro Music Co., New York ).
Valójában a dal szövegét A. Zeitlin írta korábban, és az "Esterke un Casimir der groyser" című drámájának folyóiratkiadásában tette közzé ( Eszterka és Nagy Kázmér , Globus magazin, Varsó , 1932). Az 1941 -es New York-i produkcióhoz Arn Zeitlin jelentősen átdolgozta korábbi darabját.
A dalt 2/4-ben vették fel, férfi és női hangokra, kórusra és zenekarra. Secunda a „Dana”-t zenekarra, a „Dana Dana”-t szólistákra írta. A jiddis szöveget latinul írták. A kórusnál Secunda az "andantino" és a "sempre staccato" ("mindig staccato!") kifejezést jelölte meg. A nyitó dallam a végén megismétlődött. Piu mosso-val (gyorsabban) is írták a refrénhez és néhány részhez, amikor a szöveg a szélről szólt. Először egy nő lép be (Secunda azt írta, hogy "she", ő), 4 sor, majd egy férfi ("he", ő) énekli a következő négy sort. A refréntől kezdve együtt énekelnek. A harmadik tételtől (Dana Dana Dana…) a férfi lejjebb énekel, mint a fő dallam. Ezután a refrén dallam ismétlődik, majd "ő" énekli a dallamot, és "ő" énekli néha "Dana"-t, néha "Ah"-t, magas hangon, technikai passzussal. Secunda azt írta, hogy "molto rit". az első versszak (vers) befejezéséhez. Van némi különbség az eredeti és a széles körben ismertté vált változat között. Sekunda "ah-ah-ah"-t írt a "szakadt" akkordú kórus partitúrájára.
A dal első angol nyelvű fordítását maga Secunda készítette, de nem kapott hírhedt. A dal angol verzióban "Donna Donna" néven vált népszerűvé Arthur Kevess és Teddy Schwartz 1956 körüli fordításában . A dal különösen népszerűvé vált Joan Baez gitárkísérettel 1960 -ban és Donovan 1965 - ben történő fellépése után .
A dalt számos más nyelvre is lefordították, köztük németre , franciára , japánra , héberre , eszperantóra (a világ egyik legismertebb és leghíresebb eszperantó dala) és oroszra. Az orosz fordításokat Zeev Geisel készítette 2002 -ben , Anatolij Pinszkij , Viktor Shapiro (2009).
A dalt olyan előadók adták elő, mint Joan Baez , Donovan , Chava Alberstein , Theodore Bikel, André Zweig, Helene Rolle duettben Dorothe -val, a jiddis jiddis dalegyüttes Dona-val, és a filmzenén a Royal Knights Quartet is előadta. a Revolutionary Girl Utena japán anime sorozathoz . A dalt Dél-Koreában kommunista dalként betiltották [1] .
|
Eredeti szöveg orosz átírással [2] Afn furl ligt dos kelbl, Refrén: Shright dos calble, zogt death poyer: Énekkar Bidne kelber tut man bindn Énekkar |
Viktor Shapiro fordítása Borjú fekszik a szekéren, Kórus : Dona, Dona, Dona, Dona... Azt mondja az ember a borjúnak: Énekkar Így esett a borjak - Énekkar |
Zeev Geisel fordítása Mezőn és dombon át A Kórus: Talán, ha csak - ha Énekkar De a borjú tovább sétál Énekkar |
Anatolij Pinszkij fordítása Itt egy britzka gurul a piacra, Kórus: – Hagyd abba a nyafogást – kiáltotta a sofőr. - Énekkar És miért vágják le a borjakat, Énekkar |