| Épület | |
| F. K. Krivcov kereskedő háza | |
|---|---|
| 55°18′17″ é SH. 82°44′38″ K e. | |
| Ország | |
| Elhelyezkedés | Kolyvan , Szovetskaya utca 43 |
| Építkezés | 1895 |
| Állapot | Az Orosz Föderáció népeinek regionális jelentőségű kulturális örökségének tárgya. Reg. 541410076210005 ( EGROKN ) sz. Tételszám: 5430121000 (Wikigid adatbázis) |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
F. K. Krivcov kereskedő háza egy regionális jelentőségű építészeti emlék, amely Kolivánban ( Novoszibirszk régió ) található. 1895-ben épült.
Az épületet Fjodor Kirillovics Krivcov, a 2. céh kereskedője, emberbarát, Koliván egyik leggazdagabb lakosa építtette. Fjodor Kirillovics és apja, Kirill Klimovics 17 telket birtokolt ingatlannal Kolyvanban és környékén, több mint 22 000 sazhen (100 hektár) területtel.
A Krivcov által épített épület valószínűleg csak az első szakasza egy nagyszabású és teljesen meg nem valósult projektnek - a jobb szárny. Ezt jelzi az épület aszimmetriája, a keleti homlokzat belső faljelekkel, valamint a Krivcov telek elrendezése a "nagyon elfogadott" Kolyvan tervén. Elképzelhető, hogy a ház nem készült el Krivcov életprioritásának megváltozása miatt, mert a Nagy-Szibériai Vasút építése során Kolyvan elvesztette korábbi jelentőségét, vagy a forradalom utáni időszakban lezajlott események miatt.
A kétszintes téglaépület fontos eleme Koliván történelmi magjának tervezési szerkezetének. Az épület a falu bejáratát folytató utcában található. Korábban a ház közelében volt a Katedrális tér, most elveszett.
A fő északi homlokzat a Szovetskaya utca piros épületvonalára néz.
A szimmetriát áttörő keleti házrészt állítólag a jobb szárny és a meg nem valósult központi rész közötti átmeneti tömbnek képzelték el, amelynek keleti oldalára ugyanilyen átmeneti tömbnek kellett volna tükröződnie a bal oldalával.
Az északi homlokzaton a padlóközi kötőrúd logikátlan törése az erkély elveszettségét jelezheti, míg a nyugati homlokzat mentén a padlóközi kötőrúd rései egy meg nem valósult vagy nem megőrzött meghosszabbításra utalnak.
A párkány vízszintesét elválasztó északi homlokzat rizalitjai két erőteljes tetőtérrel folytatódnak, amelyek saját párkányzattal rendelkeznek, félkörfogazatú fallal végződve. A tetőterek síkját fogak, krutonok, rudak és kis kerek fülkék díszítik. Magukat a rizalitokat pedig egy emeletközi párkányzat keresztezi, megszakítva egy olyan helyen, amelynek erkélye nem maradt fenn, és az egykori ajtó kifejező vertikuma.
Az épület párkányzatát vízszintes falazatsorok alkotják, mintás és faragott téglákból, mintás és faragott téglákból, ropogtatásból és pálcákból.
Az épület négy hajlásszögű kontyostetővel végződik.
Az épület falai rusztikusak. A második emelet ablakai közötti síkokat téglalap alakú fülkék díszítik, szórólapokkal.
Az északi homlokzaton a négyszögletű ablakok fülkékkel határolva, a fal síkjához képest süllyesztettek.
A rizalitokat szegélyező pilaszterek alsó része rusztikus, felső részét téglalap alakú fülkék emelik ki.
Az északi homlokzat keleti részének dekorációja kevésbé bonyolult - a második emeleten nincs fülke alakú ablakkeret, a frízen pedig krutonok.
A keleti homlokzaton hiányoznak a keretező fülkék, a szélességek és a rozsdásodás, a második emeleten pedig ék alakú áthidalókkal ellátott beágyazott ajtónyílások találhatók, jelezve, hogy a keleti homlokzatot eredetileg a ház belső falának tervezték. A második emelet közepén elhelyezett, az alsó részben téglafalazatú, félköríves körvonalú, dobozos kivitelű, fakötésű ablakot valószínűleg a ház hossztengelye mentén kialakított enfilád egyik nyílásaként képzelték el.
Idővel a burkolt bejárati ajtók elvesztek.
A szerkezet méretei 16,3 × 18,45 m.