Sóbányászat Kubában

Az étkezési só kitermelése történelmileg a kubai gazdaság egyik jelentős ágazata [1] .

Történelem

Az ételízesítőként és tartósítószerként használt só kinyerése nem sokkal azután kezdődött, hogy a sziget Spanyolország gyarmatává vált , a lakosság növekedésével a sóigény és a termelés mennyisége fokozatosan nőtt.

Általánosságban elmondható, hogy saját termelése teljes mértékben kielégíti a fogyasztást, és Kuba étkezési sót exportál [1] .

Az ország 1960-ban 64 ezer tonna étkezési sót, 1980-ban - 71 ezer tonnát, 1985-ben - több mint 300 ezer tonna sót állított elő. Az 1980-as években elkezdődtek az országban a sóbányászat berendezések tervezése és gyártása (többek között sókombájn, sómosó és -rakodó üzem stb.) [1] .

Az 1990-es évek elején a feltárt lelőhelyek kősótartalékait jelentősnek becsülték [2] .

Jelenlegi állapot

Bár Kubában számos kősó-lelőhely található [3] [2] [4] (főleg a sziget északi partjai mentén koncentrálódnak) [5] , az étkezési sót főként tengervízből nyerik ki (a fő kitermelési helyek a tengerparti területek: Caimanero Guantanamo tartományban és Bidos Matanzas tartományban ) [1] .

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Kuba // Bányászati ​​enciklopédia / szerkesztőbizottság, ch. szerk. E. A. Kozlovszkij. 3. kötet, M., "Szovjet Enciklopédia", 1987. 143-148.
  2. 1 2 Kuba // A világ országai: rövid politikai és gazdasági útmutató. M., "Köztársaság", 1993. 224-226
  3. " Márvány, kaolin, kréta, gipsz, kősó stb. fejlesztés alatt áll. "
    Kuba // Nagy Szovjet Enciklopédia. / szerk. A. M. Prokhorova. 3. kiadás T.13. M., "Szovjet Enciklopédia", 1973. 528-543.
  4. Kuba // Nagy Orosz Enciklopédia / szerkesztőbizottság, ch. szerk. Yu. S. Osipov. évfolyam 16. M., "Big Russian Encyclopedia" tudományos kiadó, 2010. 197-219.
  5. Kubai Köztársaság // Külföldi szocialista országok gazdaságföldrajza (Európa, Kuba). Szerk. 3. szerk. N. V. Alisova, E. B. Valeva. Moszkva: Moszkvai Egyetem kiadója, 1984. 326-359

Irodalom