Zen és a motorkerékpár-karbantartás művészete | |
---|---|
A zen és a motorkerékpár-karbantartás művészete: Az értékek vizsgálata | |
Műfaj | filozófiai regény |
Szerző | Pirsig Róbert |
Eredeti nyelv | angol |
Az első megjelenés dátuma | 1974 és 1974 áprilisa |
Kiadó | William Morrow és Társasága |
Következő | Leela. Erkölcskutatás [d] |
A Zen és a motorkerékpár-karbantartás művészete : Az értékek vizsgálata Robert Pursig (1974) amerikai író bestsellerje , amely több mint 4 millió példányban kelt el különböző nyelveken [1] .
A könyv cselekménye egy 17 napos utazásról szól, amelyet a narrátor egy motorkerékpáron tett meg Minneapolisból San Franciscóba fiával, Chrisszel. Az első kilenc napban közeli barátok, John és Sylvia Sutherland is elkísérik apát és fiát, amint Montanába érve hazafelé tartanak . Az utazás során a szereplők filozófiai beszélgetéseket vezetnek, amelyek témái az ismeretelméletet , az etikai problémákat és a tudományfilozófiát érintik . Ezeken a megbeszéléseken keresztül a szerző közvetíti az olvasó felé a " minőségről " mint a dolgok rejtett lényegéről alkotott elképzelését (lényegében ez megegyezik Tao -val ).
Egy korai interjúban Pirsig megjegyezte, hogy a különböző kiadók 121 alkalommal utasították el a könyvet, mielőtt a William Morrow Publishing elfogadta volna kiadásra (ami Guinness-rekord ) [1] .
A könyv első megjelenése után Christopher Lehmann-Haupt amerikai könyvkritikus, a The New York Timesban ezt írta:
Most sajnálom, hogy nincs filozófiai diplomám ahhoz, hogy megfelelően próbára tegyem Pirsig úr gondolatait, mert ez a könyv nagyon fontos – sőt nagyszerű – tud lenni, tele rálátással a legzavaróbb kortárs dilemmáinkba. csak nem értem. De bármi legyen is az igazi filozófiai értéke, a legmagasabb szintű intellektuális szórakozás. [2]
Eredeti szöveg (angol)[ showelrejt] Most sajnálom, hogy hiányzik a filozófiai szakértelem ahhoz, hogy Mr. Pirsig ötleteit egy megfelelő próbára kell tenni, mert ez a könyv nagyon fontos lehet – méghozzá nagyszerű –, tele betekintéssel a legzavarbaejtőbb kortárs dilemmáinkba. csak nem tudom. De bármi legyen is az igazi filozófiai értéke, ez a legmagasabb szintű intellektuális szórakozás. – The New York Times, 1974. április 16., 37. oldalA könyv később bestseller lett.
Tekintettel arra, hogy Pirsig eszméinek követői jelennek meg a modern guruk és sámánok között, az ateisták kritizálják [3] a könyvet a reifikáció, i.e. olyan elvont fogalmak reifikálása, mint a minőség, a számítógép működése nullákon és egyeseken, valamint számos, véleményük szerint pontatlanság miatt. Ők írnak:
A minőség szubjektív, mivel személyenként változik. Az a tény, hogy sokan egyformán értjük a minőséget, nem különösebben figyelemre méltó, mivel az emberi fajnak ugyanaz a DNS-e. Történelmileg az sem figyelemre méltó, hogy az egyes emberi civilizációk kifejlesztették a matematikát, a nyelvet, a mitológiát és a vallást. Hiba akkor fordul elő, amikor ezeket az emberi fejleményeket megerősítik, például amikor az emberek összetévesztik a szubjektív, ember alkotta isteneket valódi istenekkel. Pirsig filozófiája minden más vallástól csak fokozatban különbözik, természetben azonban nem.
Eredeti szöveg (angol)[ showelrejt] A minőség szubjektív fogalom, mivel személyenként eltérő. Az a tény, hogy a legtöbben ugyanúgy felismerjük a minőséget, nem különösebben figyelemre méltó, mivel az emberi fajnak hasonló DNS-e van. Történelmileg az sem figyelemre méltó, hogy az elkülönült emberi civilizációk fejlesztették ki a matematikát, a nyelvet, a mitológiákat és a vallásokat. A hiba az, amikor ezek az emberi fejlemények megtestesülnek, például amikor az emberek összetévesztik a szubjektív, ember alkotta isteneket a tényleges istenekkel. Pirsig „filozófiája” csak mértékében, természetében nem különbözik bármely más vallástól. - Chris Edwards (Chris Edwards)Pirsig Róbert | |
---|---|
Regények |
|
Összefüggő |
|