De Sanctis, Francesco
Francesco de Sanctis ( olasz Francesco de Sanctis ; 1817. március 28., Morra De Sanctis , Campania , Olaszország - 1883. december 29. , Nápoly ) olasz irodalomkritikus , filozófus, az olasz nyelv és az olasz nyelv egyik legjelentősebb teoretikusa és specialistája. századi irodalom .
Életrajz
De Sanctis szegény földbirtokos családjában született. Jogi tanulmányokat kezdett Nápolyban , de aztán abbahagyta, hogy az irodalomnak és a filozófiának szentelje magát. Retorikát tanult a tekintélyes Marchese Basilio Puoti magániskolában .
Magániskolát alapított és 1848-ig vezetett olasz nyelvtan, retorika, esztétika és filozófia tanulmányozására.
De Sanctis Homérosz , Vergilius , Dante , Ludovico Ariosto és Shakespeare munkáinak tekintélyes kritikusaként szerzett hírnevet .
Az 1848 - as forradalmi események idején az olasz kormány a Közoktatási Minisztérium főtitkárává (miniszterévé) nevezte ki. A forradalom leverése és az olaszországi reakció megindulása után Cosenzába menekült, de 1850 -ben letartóztatták, és három évet töltött börtönben Nápolyban.
Börtönben a német nyelv tanulmányozására, a középkori német költészet történetére összpontosított, F. Schiller és Goethe verseinek, Rosencrantz és Hegel filozófiai munkáinak fordításával foglalkozott .
Azzal a feltétellel szabadulva, hogy az Egyesült Államokba távozik, Máltára menekült , majd Torinóba ment , ahol előadásokat tartott Dante munkásságáról, különös tekintettel az „ Isteni színjáték ”-ra.
A középkori olasz irodalom ismert szakemberének hírneve hozzájárult ahhoz, hogy 1856-ban a zürichi Swiss Higher School esztétika és olasz irodalom professzorává nevezték ki .
1860-ban De Sanctis visszatért Nápolyba , és közoktatási miniszternek nevezték ki, majd 1861-ben, 1878-ban és 1879-ben az Olasz Királyságban töltötte be ezt a posztot . Megalapította az l'Italia folyóiratot.
1871-ben a nápolyi egyetemen az összehasonlító irodalom professzora lett.
De Sanctis számos diákot nevelt fel, akik közül Benedetto Croce a legismertebb .
Francesco de Sanctis egyik leghíresebb műve - két kötetben jelent meg 1870-1871 között. "Az olasz irodalom története", az első valóban teljes és mélyreható tanulmány az olasz irodalomról.
De Sanctis filozófus művei határozott hatással voltak a 19. század második felének esztétikai gondolkodására. Emellett kritikusként gyakorolt befolyása az olasz irodalomban a mai napig erős.
Válogatott bibliográfia
- Saggi kritiki , Rondinella, Napoli 1849
- La prigione , Benedetto, Torino, 1851
- Saggi kritikai , Napoli, 1869
- Storia della letteratura italiana , Morano, 1870
- Un viaggio elettorale , Morano, Napoli 1876
- Stúdiószopra Emilio Zola , Roma, 1878. XVI
- Nuovi saggi kritiki , Morano, Napoli, 1879
- Zola e l'assommoir , Treves, Milano 1879
- Saggio sul Petrarca , Morano, Nápoly, 1883
- Studio su G. Leopardi , a cura di R. Bonari, Morano, Napoli 1885
- La giovinezza di Francesco De Sanctis , a cura di Villari, Pasquale , Morano, Napoli 1889
- Purismo illuminismo storicismo, scritti giovanili e frammenti di scuola, lezioni , a cura di A. Marinari, 3 kötet, Einaudi, Torino 1975
- A romanticizmus válsága, a forgatókönyvek és a kritikusok elsőbbsége , az MT Lanza kúrája , bevezető. di G. Nicastro, Einaudi, Torino, 1972
- Lezioni e saggi su Dante, corsi torinesi, zurighesi e saggi kritiki , a cura di S. Romagnoli, Einaudi, Torino 1955, 1967
- Saggio kritikus sul Petrarca , a cura di N. Gallo, introduzione di Natalino Sapegno, Einaudi, Torino 1952
- Verso il realismo, prolusioni e lezioni zurighesi sulla poesia cavalleresca, frammenti di estetica e saggi di metodo kritika , a cura di N. Borsellino, Einaudi, Torino 1965
- Storia della letteratura italiana a cura di N. Gallo, bevezető. di N. Sapegno, 2 köt., Einaudi, Torino 1958
- Manzoni , a c. di C. Muscetta és D. Puccini, Einaudi, Torino 1955
- La scuola cattolica-liberale e il romanticismo a Napoli , a cura di C. Muscetta és G. Candeloro, Einaudi, Torino, 1953
- Mazzini e la scuola democratica, a cura degli stessi, Einaudi, Torino 1951, 1961
- Leopardi , a cura di C. Muscetta és A. Perna, Einaudi, Torino, 1961
- L'arte, la scienza e la vita, novi saggi kritiki, conferenze e scritti vari , a c. MT Lanza, Einaudi, Torino, 1972
- Il Mezzogiorno e lo Stato unitario, scritti e discorsi politici dal 1848 al 1870 , a c. di F. Ferri, Einaudi, Torino, 1960
- I partiti e l'educazione della nuova Italia , a c. di N. Cortese, Einaudi, Torino, 1970
- Un viaggio elettorale, seguito da discorsi biografici, dal taccuino elettorale e da scritti politici vari , a cura di N. Cortese, Einaudi, Torino 1968
- Epistolario (1836-1862) a c. di G. Ferretti, M. Mazzocchi Alemanni és G. Talamo, 4 köt. 1956-69
- Lettere a Pasquale Villari , a c. di F. Battaglia, Einaudi, Torino, 1955
- Lettere politiche (1865-80) a c. di A. Croce és GB Gifuni, Ricciardi, Milano-Napoli 1970
- Lettere a Teresa , a cura di A. Croce, Ricciardi, Milano-Napoli 1954
- Lettere a Virginia , a cura di Benedetto Croce, Laterza, Bari 1917
- Mazzini , a cura di Vincenzo Gueglio, Genova, Fratelli Frilli, 2005. ISBN 88-7563-148-4
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Francesco De Sanctis // Encyclopædia Britannica
- ↑ 1 2 Marinari A., autori vari Francesco De Sanctis // Dizionario Biografico degli Italiani (olasz) - 1991. - Vol. 39.
- ↑ 1 2 Francesco De Sanctis // Brockhaus Encyclopedia (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
- ↑ De Sanctis Francesco // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
- ↑ https://storia.camera.it/deputato/francesco-de-sanctis-18170328
Linkek
- Francesco De Sanctis _ _ _ _
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák | ||||
| ||||