A görögök deportálása a Szovjetunióba

1942-ben, 1944-ben és 1949-ben a szovjet Fekete-tenger partvidékéről ( Krasznodar Terület és Abházia  - ahol a legtöbben tömören éltek), a Kaukázusból és a Transzkaukázusból , valamint a Krímből - Szibériába és a kazah sztyeppékre deportálták a görögöket.

Dobozvagonokban szállították őket , miután korábban minden vagyonukat a lakosságnak ruházták át, akik nem tartoztak a „rendelet hatálya alá”.

Történelem

Abban az időben nemcsak a görögök, hanem a bolgárok és az örmények is az „ Állami Védelmi Bizottság rendelete” hatálya alá tartoztak . Az 1944. június 2-i 5984ss GKO rendelet kimondta:

Kötelezzék a Szovjetunió NKVD -jét ( Beria elvtárs ) a krími tatárok 1944. május 11-i 5859ss. számú GKO-rendeletével történő kilakoltatásán túlmenően, hogy a bolgárok, görögök és örmények közül 37 000 német bűntársat űzzenek ki a bolgárok, görögök és örmények közül. a krími ASSR területe.

Ebből 15 000 görög volt.

1956-ban az élők közül sokan visszatértek.

Az Abháziából való kiutasítás oka „nemzetgazdasági”. A betelepítés előkészületeit, illetve az azt közvetlenül követő eseményeket tekintve nyilvánvalóvá válik. A grúz SSR címzetes nemzetének megnövekedett érdeklődése a köztársaság tekintélyes tengerparti területei iránt akadályba ütközött: sok apróságot már elfoglaltak [1] .

Az 1980-as és 1990-es években a Görögországba való hazatelepülés irányába mutatott tendencia (különösen a Kaukázus országaiból).

A kultúrában

Az 1949-es deportálást Fazil Iskander Sandro from Chegem című regényének 13. fejezete ("Harlampo és Despina") végén említi . A cselekmény szerint az abház görögöket, Kharlampót, Deszpinát és családjukat a fekete-tengeri régió többi görögjével együtt Kazahsztánba deportálják.

Lásd még

Irodalom

Jegyzetek

  1. J. Otto Pohl. Etnikai tisztogatás a Szovjetunióban, 1937-1949. oldal 119

Linkek