A demográfiai elemzés az információfeldolgozás fő módszere a demográfiai mutatók meghatározásához . A demográfiai elemzés két típusa a legelterjedtebb.
A longitudinális elemzés egy olyan demográfiai folyamatok tanulmányozási módszere, amelyben ezeket kohorszokonként írják le és elemezik, vagyis olyan emberek populációiban, akik egyidejűleg bármilyen demográfiai állapotba kerültek . Ez azt jelenti, hogy a demográfiai eseményeket természetes sorrendjükben tekintjük.
A longitudinális elemzés előnye, hogy tanulmányozni tudja a demográfiai események naptárát (vagyis az események eloszlását a kohorsz életszakaszai között) és a naptár változásait bizonyos feltételek hatására. Ha longitudinális elemzésben összevetjük a demográfiai események gyakoriságát a különböző kohorszok életszakaszaiban, helyes képet kaphatunk mind az életkörülmények változásának a demográfiai folyamatok dinamikájára gyakorolt hatásáról, mind pedig magáról a dinamikáról.
Hátrányok: a valós folyamatokból származó megfigyelési eredmények „elmaradása”. Egy kohorsz teljes demográfiai története csak akkor ismert, ha egy adott demográfiai állapotból származik. Az ebből az állapotból még ki nem lépő kohorszok eseményszámára vonatkozó adatok mintegy „csonkoltak”. Ezért szükséges a mutatók vagy „elvárt” mutatók extrapolációja.
A keresztmetszeti elemzés azt jelenti, hogy az események gyakoriságát bármely időpontban egy "szeleten" veszik figyelembe. Ennek eredményeként egy feltételes generációt tanulmányoznak , amely minden életkori intervallumban magában foglalja az embereket, és például egy év alatt néhányan demográfiai eseményeket tapasztalnak. Az események gyakorisága lefedi egy adott állapot teljes időtartamát.
A keresztmetszeti elemzés a demográfiai leírás és elemzés legelterjedtebb módszere az információk elérhetősége miatt. A legtöbb mutató általában a feltételes generáció mutatója.
Van azonban egy hátránya is: a demográfiai folyamatok intenzitásának időbeli éles változásaival torz képet tud adni e folyamat változási mintájáról.
A társadalomban zajló események felmérésére a tisztán demográfiai módszerek mellett más, nem csak a demográfiára jellemző módszerek is alkalmazhatók .
A népesség egészére vonatkozó általános információk elemzésére, nevezetesen olyan kérdésekre, mint a termékenység / halandóság , a migráció , az életkori és nemi összetétel, valamint ezeknek a mutatóknak bizonyos tényezőkkel való kapcsolata, a demográfusok összehasonlító , statisztikai és szociológiai elemzéseket alkalmaznak. A demográfiai mutatók statisztikai elemzése kétféle módon történik: folyamatos és nem folyamatos. Az első esetben egy alcsoport összes mutatóját értékelik, a másodikban csak egy kiválasztott részt értékelnek.
A szociológiai elemzés módszereinek demográfiai keretek között történő alkalmazásakor feltételezzük, hogy olyan módszereket alkalmaznak, mint a válaszadók véleményének, demográfiai helyzetről alkotott elképzelésének és megfelelő magatartásának felmérése.
A kapott adatok közvetlen elemzése mellett a demográfiai elemzéshez rendkívül fontos az objektív összehasonlítás is a pozitív vagy negatív dinamikák azonosítása, a társadalom egészében bekövetkezett változás felmérése érdekében. A demográfia esetében azonban az összehasonlító elemzés módszere nem teljesen objektív, mivel az ilyen jellegű információkat gyakran félreértelmezik, helyettesítik, elhallgatják. [egy]