A hármas nyilatkozata

A Hármasok Nyilatkozata [1] (Declaration of the Group of Three) az első [2] irodalmi kiáltvány Szovjet Örményországban , szerzője Yeghishe Charents , Gevork Abov és Azat Vshtuni . A kiáltványt 1922. július 6-án tették közzé a „Khorurdain Hayastan” újságban. A nyilatkozat szövege a korábbi irodalmi hagyományok felhagyására és újak kialakítására szólított fel. A kiáltványt A. Surkhatyan , A. Karinyan , Ts. Khanzadyan [3] [4] bírálta . A deklaráció a futurizmus fogalmát, szűkebb értelemben Charents futurizmus-fogalmát fejezte ki [5] .

Az orosz irodalom általános irányzatait követve a szerzők elutasították a múlt művészi örökségét. A nyilatkozat az örmény irodalmi mozgalom fontos dokumentumává vált [6] .

A Nyilatkozat irodalmi kiáltvány volt, és hozzájárult az újítások behatolásához az örmény irodalomba, és különösen a költészetbe. Bár tagadja a múltbeli irodalmi vívmányokat, irodalmi hagyományokat, sőt a nagy írók irodalmi módszerét és örökségét is, az volt a célja, hogy megújulást és helyes irányt adjon az örmény irodalomnak [7] .

Ennek a mozgalomnak a legjellemzőbb vonásai a tartalmi és formai új szó kimondásának vágya, az új művészi nyelvi gondolkodásmód meghonosításának igénye, az irodalomfejlesztés módszertani útjainak keresése [6] .

A nyilatkozatot Charents számos kísérleti munkája követte, [8] ám ezt követően feladta ezeket az elképzeléseket [7] [9] .

A „trojka” szétválása után már a proletárcsoportokban kialakult az irodalmi mozgalom [6] .

Többek között Vahan Teryan író is felszólalt a nyilatkozat gondolatai ellen [8] . Ahogy később Gurgen Maari író is megírta , a nyilatkozat szövege Jerevánt nyilvánította az örmény művészet központjának (előtte Tiflis és Konstantinápoly számított a térségben) [10] .

Az örményországi futurizmus alapelveit E. Charents, K. Alabyan és M. Mazmanyan építészek "Standart" [11] programja is hirdette .

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ Arutyunov L. N. Charents : a kreativitás evolúciója. - Jereván: Hayastan, 1967. - 281 p.
  2. ↑ Անի Պետրոսյան. ( kar  . ) https://granish.org . Գրանիշ. Letöltve: 2021. április 4. Az eredetiből archiválva : 2019. március 23.
  3. ↑ Հայկական Սովետական ​​Հանրագիտարան / Armenian Soviet Encyclopedia  (arm.) . - Jereván: Az ASE főkiadása, 1977. - T. 3. - S. [584] (stb. 1-2). — 720 s. — 100.000 példány.  — ISBN 5-89700-003-4 .
  4. ↑ Սովետահայ գրականության պատմություն / History of Armenian Soviet Literature  (örmény) . - Jereván: Az ArmSSR Tudományos Akadémia Kiadója, 1961. - T. 1. - S. 64-69. — 799 p.
  5. ↑ Աշոտ Ոսկանյան. Հեղափոխության արվեստը. ի՞նչն է ուրացել Եղիշե Չարենցը  (kar.) . http://www.arteria.am _ Արտերիա (2013.04.16.). Letöltve: 2021. április 4. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 6..
  6. ↑ 1 2 3 (1921-1991 թթ  . ) https://ostarmenia.com/ . Արևելքի երկրների մշակույթի կենտրոն. Letöltve: 2021. április 4. Az eredetiből archiválva : 2021. június 20.
  7. ↑ 1 2 Կարապետյան Ս. Ա. Եղիշե Չարենց - Գարսիա Լորկա. անհատի անձնական անանձնական ողբերգությունն ու դրամm  . ն http://shsu.am/ . Շիրակի Մ. Նալբանդյանի անվան պետական ​​համալսարան (2018). Letöltve: 2021. április 4. Az eredetiből archiválva : 2019. november 4..
  8. ↑ 1 2 ՄԱՐԶՊԵՏ ՄԱՐԿՈՍԵԱՆ. Եղիշէ Չարենց Եւ Հանրապետութեան Հրապարակին Տէրը  (kar.) . https://aztag32.rssing.com . Ազդակ օրաթերթ (2017. augusztus 2.). Letöltve: 2021. április 4. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 28..
  9. ↑ Թամրազյան Հ. Եղիշե Չարենց  (kar.) . - Jereván: Արևիկ, 1987. - S. 477.
  10. ↑ ՆՎԱՐԴ ՄԱՆՎԵԼՅԱՆ. "Չարենցի մահվան կանխատեսումը". Դավիթ Գասպարյան  (kar.) . https://168.am _ 168.am (2017. november 28.). Hozzáférés időpontja: 2021. április 1.
  11. ↑ Շուշան Մարուքի. Օրվա տերմին (ֆուտուրիզմ)  (kar.) . https://www.vnews.am _ (2021. április 1.). Letöltve: 2021. április 4. Az eredetiből archiválva : 2021. április 13.

Linkek