Darsa

Darsa
Arab.  درسة

Darsa, kilátás az űrből. NASA fénykép (2002)
Jellemzők
Négyzet5,4 km²
Népesség0 ember (2012)
Elhelyezkedés
12°06′ s. SH. 53°16′ kelet e.
SzigetvilágSocotra
vízterületArab tenger
Ország
Vidékhadhramaut
piros pontDarsa

Darsa ( arabul درسة ‎) a Socotra szigetcsoport egyik lakatlan szigete , a szigetcsoport negyedik legnagyobb szigete (5,4 km² [1] [~ 1] ). Jemen része , 2004 óta közigazgatásilag Hadhramaut kormányzóság része (előtte Áden kormányzóság része volt ) . Ez a sziget, csakúgy, mint a Socotra szigetcsoport többi szigete, azt állítja, hogy Szomália .

Földrajz

Afrika keleti partjainál , Szomália partjainál található ( 260 km -re a Guardafui -foktól - Afrika szarva  szélső északkeleti pontjától ), körülbelül 50 km -re délre a Socotra -sziget nyugati csücskétől , körülbelül 80 km -re keletre a szigettől. Abd al-Kuri szigete és 350 km-re délre az Arab-félszigettől . Darsa és a szomszédos ( 17 km -re nyugatra található) Samha -sziget együttes nevén "Al-Ikhwan" ( arabul الأخوين ‎, "Testvérek") [2] .

A sziget hossza kb . 7 km , legnagyobb szélessége kb . 2 km .

Fauna

A Darsa-szigeten nagy (a Közel-Kelet egyik legnagyobb ) állománya él a vöröscsőrű phaeton ( Phaethon aethereus ) [3] - a phaeton családba tartozó  madarak .

Geológia

Mivel az északi félteke kontinentális eljegesedésének időszakaiban az óceán szintje jelentősen csökkent, ismételten egy nagy sziget keletkezett, amely a modern Socotra, Samha és Darsa szigetek területeit egyesítette, területe körülbelül kétszerese volt a modern Socotra sziget. Utoljára körülbelül 20 ezer éve létezett ilyen sziget, amelynek jelentős része sík, alacsony domborzatú volt [4] .

Jegyzetek

  1. ↑ Naumkin azt mondja, hogy a sziget területe 17 km² [2] , de ez az információ ellentmond a hivatalos adatoknak.

Források

  1. ↑ Üdvözöljük a Socotra -ban Archivált 2018. május 22-én a Wayback Machine -nél // Socotra Governance and Biodiversity Project. (angol)  (Hozzáférés dátuma: 2013. április 8.)
  2. ↑ 1 2 Naumkin, 2012 , p. 10-12.
  3. ↑ Naumkin, 2012 , p. 37.
  4. ↑ Naumkin, 2012 , p. 43.

Irodalom