| Régen | |
|---|---|
| Műfaj | játék |
| Szerző | Alexander Gladkov |
| Eredeti nyelv | orosz |
| írás dátuma | 1941 |
Az " Egyszer régen " (más néven " Dicsőség háziállatai ") Alexander Gladkov drámája , amelyet 1940 -ben írt és 1941-ben mutattak be először. Hősi vígjáték versben . _
Számos nyelvre lefordították, és évek óta a különböző színházak színpadán áll. Alekszej Dmitrijevics Popov Sztálin-díjat kapott a darab alapján készült előadás színreviteléért. Eldar Ryazanov filmezte " Huszárballada " (1962) címmel.
Maga a szerző írta a következő sorokat a "Régen régen" [1] létrehozásáról :
Amikor a bátyám és én kicsik voltunk, édesanyám két télen keresztül felolvasta nekünk Grant kapitány gyermekeit és a Háború és békét . A gyermeki képzelet olyan fényes, hogy később gyakran úgy tűnt számomra, hogy az 1812-es évre emlékszem; nem könyv, nem regény, hanem pontosan 1812, emberekkel, színekkel, hangokkal – úgy emlékszem, látok, hallok, mint valami, ami tényleg megtörtént az életemben. Így amikor 1940 őszén elhatároztam, hogy írok egy darabot 1812-ről, képzeletem valahogy egyetlen régi benyomásommá egyesült Grant kapitány gyermekei és a Háború és béke című művéből, és rájöttem, hogy egy nagyon vidám darabot szeretnék írni. <...> A munka során megvolt a saját „működő epigráfom”. A darab címlapján volt, de amikor terjesztésre és nyomdába került, levettem. Ez az epigráfia Denis Davydov verseinek két sora : „Luxus, vidám tömeg, élő és testvéri akaratban!” - számomra meglepően pontosan fejezte ki a „Régen régen” szellemiségét, festészetét, harmóniáját, de a háború kitört, és újra hangsúlyozta a darab irányvonalát.
Eleinte a darab a "Dicsőség házi kedvencei" volt.
Van egy vélemény, hogy Shura Azarova prototípusa egy lovassági lány, Nadezhda Durova . Gladkov maga tagadta ezt. [egy]
Az akció 1812 -ben játszódik . A fiatal Shura, Azarov nyugalmazott őrnagy tanítványa „távollétében” eljegyezte Dmitrij Rzsevszkij hadnagyot . A menyasszony 17. születésnapjára érkezik az őrnagy birtokára, de egyáltalán nem örül a Shurával való közelgő (és első) találkozásnak, cuki fashionistaként mutatja be őt. Shura azonban gyönyörűen lovagol és pontosan lő. A születésnapja alkalmából rendezett maskarás alkalmával kornet egyenruhát vesz fel , a hadnagy pedig fiatal katonaként veszi fel.
Shura "saját" unokatestvéreként mutatkozik be, és megtudja, hogy vőlegénye mit gondol a közelgő esküvőről. Aztán találkozik egy női ruhás hadnaggyal, aki szeretetet színlelt, és megfelel a legrosszabb elvárásainak. A bál alatt futárok érkeznek a házba a háború kezdetének hírével. A hadnagy, mint az összes katonaság, gyorsan távozik - vissza kell térnie az ezredéhez. Shura nem szándékozik otthon maradni kézimunkával, és még aznap este kornetegyenruhában elszökik otthonról, hogy harcoljon az anyaországért. Télen egy partizán különítményben találkozik egy hadnaggyal, majd egy idő után veszekedés tör ki köztük, ami elkerülhetetlen párbajhoz vezethet.
Eldar Rjazanov emlékirataiban elmondja, hogy a „Régen régen” című darab (1962) filmadaptációjának előkészítésekor beszélgetett Jurij Sevkunenkoval , aki akkoriban ismert drámaíró és a Második Alkotószövetség igazgatója volt. a Mosfilm Filmstúdió . Sevkunenko 1942 -ben (a Vörös Hadsereg Színházának színészeként) részt vett a darab elkészítésében, és elmondása szerint ekkor vették észre, hogy A. Gladkov kibújt minden olyan kérés elől, hogy a darab szövegén a legjelentéktelenebb változtatásokat is végrehajtsa. : „Színházunkban, majd Szverdlovszkban a próbák során mindenkinek az volt a véleménye, hogy a darabot nem Gladkov írta. [2]
A "A huszárballada" című film forgatókönyvének írásakor Rjazanov megkérte Gladkovot, hogy fejezzen be néhány kis epizódot, megígérte, hogy megteszi, és több hónapra eltűnt. A hosszas rábeszélés nem vezetett semmire, kivéve az új ígéreteket, és Rjazanovnak magának kellett verseket hozzáfűznie a forgatókönyv szövegéhez. Rjazanov könyvében azt a véleményét fejezte ki, hogy nem Gladkov a darab szerzője, és azt is felvetette, hogy "Gladkov ezt a darabot a börtönben kapta egy olyan embertől, aki soha nem szabadult" [3] (Gladkov börtönben maradásának feltételezése a háborút számos forrás vitatja [4] ). Egy 2009-es interjúban Rjazanov megerősítette azt a meggyőződését, hogy a darab valódi szerzője nem Gladkov [5] . Ennek a verziónak azonban nincs közvetlen megerősítése.