| dabida nyelv | |
|---|---|
| önnév | kiɗαßiɗα |
| Országok | Kenya |
| Osztályozás | |
| Kategória | afrikai nyelvek |
| Benue-kongói család Bantoid ág Bantu csoport E zóna E.74. csoport | |
| Írás | latin |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | dav |
| WALS | dbd |
| Etnológus | dav |
| IETF | dav |
| Glottolog | tait1249 és tait1250 |
A dabida (saját nevén kiɗαßiɗα) Kenya délkeleti részén beszélt nyelv.
A dabida nyelv a Benue-Congo családhoz tartozik, amelyen belül a kasigau és a sagala nyelvekkel együtt a Taita csoportot alkotja ( M. Gasri besorolása szerint a bantu nyelvek E zónája ). Egy sor szorosan összefüggő területi dialektus képviseli: kimbololo, kimbalo, kibura, kiberuga, kichavua, kimwanda, kijosa. A dabidi nyelvjárások közötti különbségek főként a hangrendszerre vonatkoznak, kisebb mértékben a szókincsre vonatkoznak . Csak néhány kisebb nyelvtani különbség van a nyelvjárások között.
Az anyanyelvi beszélők száma 254 000 (2009-es népszámlálás), többségük a taita népből származik . A dabidát minden korosztály használja, és az otthon, valamint egyes társadalmi csoportok nyelve. A legtöbb anyanyelvi beszélő beszél szuahélül is.
A nyelvnek nincs egyetlen irodalmi normája. A felvételhez a kiterjesztett latin ábécét használjuk.
A dabida nyelvben 5 magánhangzós fonéma van :
| Mászik | első sorban | középső sor | hátsó sor |
|---|---|---|---|
| Felső | én | u | |
| Átlagos | e | o | |
| Alsó | a |
A dabidában nincsenek diftongusok. A magánhangzók mindig szótagúak, és nem redukálhatók.
A dabid hangrendszerét a szinharmonizmus különféle megnyilvánulásai jellemzik.
| ajak- | labiodentális | Frontnyelvű | középnyelvű | hátul nyelves | |
|---|---|---|---|---|---|
| robbanó | p,b | t, d | k, g | ||
| afrikaiak | tʃ, dʒ | ||||
| Implozív | ɓ | e | |||
| orr | m | n | ɲ | ŋ | |
| Oldal | l | ||||
| Remegő | r | ||||
| frikatívák | ß | f, v | s, ʃ, z | h, ɣ | |
| Félmagánhangzók | ṷ | ḽ |
A szóösszetételben a mássalhangzók a kezdő és a középső pozíciót foglalják el, de sohasem a végsőt, mivel a dabida szó kötelező fonológiai jellemzője egy magánhangzó kimenetele. Az SS mássalhangzó komplexek a dabida nyelvben meglehetősen gyakoriak, a következőképpen valósulnak meg:
Három mássalhangzó összefolyása CCC a dabidában egy mássalhangzócsoport formájában valósul meg: homoorganikus nem szótagképző nazális + stop b, d, g, j + félhangzó w.
A dabidra legjellemzőbb szótagtípus a nyitott fedelű. Fonémikus kombinációk képviselik:
A nyelven a következők is megengedettek:
A CV komplex mennyiségileg egyértelműen túlsúlyban van. A CCCV szótagok, ellentétben a CV és CCV szótagokkal, amelyek bármilyen helyet foglalhatnak el egy szóban, nem kezdhetnek szót.
A dabida szó tipikus jellemzője a többszótag. Valamivel több, mint egy tucat egyszótagú szó van, és szinte mindegyik segédszó.
A dabida prozódiai rendszerét nem vizsgálták, azonban M. Gasri szerint a dabida olyan hangnyelv, amelyben legalább két fonológiailag jelentős hangnem különböztethető meg.
A dabida szóhangsúlya mennyiségi-dinamikus, az utolsó előtti szótagra rögzül. A többszótagú szavakban van egy további hangsúly.
A nyelvtani jelentések kifejezési típusa szerint a dabidát a szintetikus nyelveknek kell tulajdonítani: a szavak közötti határ egyértelműen követhető, a nyelvtani jelentések a szón belül utótagokkal fejeződnek ki. A személyes névmások hangsúly hiányában általában nem alanyként vagy tárgyként működnek, hanem csak az alany, illetve tárgyigejelző segítségével fejeződnek ki.
Jelenlegi tények:
nde-ɗi-ße-lol-α
negatív-1mn-current-search-imperf.
– Nem keresünk.
Jövő idő:
Ø-nyumbα nde-i-chα-αk-α
IX. osztály - ház negatív - IX. osztály tantárgy - hétköznap - égés - imperf.
– A ház nem fog kigyulladni.
A kauzatívum kifejezésében azonban az analitikus tendencia is megfigyelhető, ami a -ɓony-α 'megtenni' igének bármilyen véges alakban való kombinálásával a kívánatosan-impellatívuszban lévő szignifikáns igével ábrázolható:
mαo (< mαmα wαpo) u-kα-ßi-ɓony-α ß-αnα ßi-je
Ikl.-anya Ikl.alany.-múlt.idő-IIkl.tárgy.-do-imperf. II osztály-gyerek II osztály-perf.
– Az anya megette a gyerekeket.
A dabida nyelvet a morfémák közötti határok természete alapján agglutinatív nyelvek közé kell sorolni. Különös figyelmet érdemelnek az igék származékos formái, amelyek származékos toldalékos képzők segítségével jönnek létre.
kesho ni-chα-ch-α kwαko
holnap 1 óra-hétköznap-gyere-imperf. neked
– Holnap eljövök hozzád.
n-golo i-kα-m-ɓαr-ik-α
IX osztály-szív IX. osztály tárgy-múlt idő-I osztály objektum-törés-kvázi/pass-imperf.
– Megszakadt a szíve.
A dabidában a tulajdonviszonyokat az -α referenciarészecske közvetíti, amely az N1 + -α + N2 produktív analitikai modellben középső helyet foglal el, ahol N1 a birtoklás minősége vagy tárgya, N2 pedig a birtokos, és -α megfelel az N1 osztálynak:
ßα-ndu ß-α Kenya
osztály II-személy II osztályú ref.-ref részecske Kenya
– Kenya népe.
m-ghongo ghw-α mu-ndu
III osztály-vissza III osztály ref.-ref.részecske II osztály-személy
– Az ember visszatért.
Feltételezhető tehát, hogy a dabida nyelvben a birtokos névszói kifejezésben van függő jelölés.
Jelölés predikációbanA dabidában a csúcsjelölés predikációban jelenik meg, és minden állítmányban minden bizonnyal szerepel az alany jelzése tantárgyi osztályjelző formájában. Például a mɗißi ukαßusα ndαnα mondatban az u-ige u-kα-ßusα morfémája (lit. "I cl. alany - múlt idő - vesz - imperf.") jelzi az I. osztályú főnévvel kifejezett alanyt. Az objektív igejelző jelzése nem kötelező semleges szórend esetén:
m-ghosi wα -ßiα- i -kαɓα m-buri
Ikl.-öreg Ikl.tárgy.-aktuális idő-IXkl.tárgy.-ver IXkl.-kecske
– Az öreg megveri a kecskét.
m-ghosi wα -ßiα-sikira lu-mbo
'Ikl.-öreg Ikl.tárgy.-aktuális idő-hallgat XIkl.-dal'
A dabida nyelvben a szerepkódolás az ige névmási és mássalhangzói jelzőiben nyilvánul meg.
A dabida egyszerű teljes mondatait az SVO szórend uralja:
m-ɗißi u-kα-ßus-α n-dαnα
Ikl.-vadász Ikl.tárgy.-múlt idő-vesz-imperf. IX osztály - íj
– A vadász elvette az íjat.
Az SV predikatív szintagma a minimálisan szükséges:
mw-αnα wα-ßiα-j-α
Ikl.-gyermek Ikl.tárgy.-aktuális idő-is-imperf.
– A gyerek eszik.
A mondatban is lehetséges az OSV sorrend, amely lehetővé teszi az objektum hangsúlyos kiemelését.
A dabida nyelv legszembetűnőbb tipológiai sajátossága, mint minden bantu nyelv, a főnévi osztályok rendszerének jelenléte. A bantu nyelvekben a főnévi osztályt tekintik a főnév fő osztályozó kategóriájának, amely a főnévcsoportban valósul meg. Minden illeszkedő névleges osztály egy illesztési paradigmának felel meg, mint az illeszkedést biztosító összes elem halmaza.
A dabida nyelvben 15 konkordancia osztály van :
| osztályszám | Főnévi példa | Fordítás |
|---|---|---|
| I osztály: | ṃ-ndu | 'ember, ember' |
| Ia alosztály: | Ø-αɓα | 'apa' |
| II osztály: | ßα-ndu | 'emberek, férfiak' |
| IIa alosztály: | Ø-αɓα | 'apák' |
| III osztály: | ṃ-ɗi | 'faipari' |
| IV osztály: | mi-ɗi | "fák" |
| V osztály: | i-ßαßα | 'szárny' |
| VI osztály: | mα-ßαßα | szárnyak' |
| VII osztály: | ki-furute | 'pillangó' |
| VIII. osztály: | vi furute | "pillangók" |
| IX osztály: | m-beßα | 'patkány' |
| X osztály: | m-beßα | "patkányok" |
| XI osztály: | lu-mu | 'fáklya' |
| XII osztály: | kα-kiɗasi | "kis kosár" |
| XIII osztály: | eu-kiasi | "kis kosarak" |
| XIV osztály: | ku-shomα | 'olvasás' |
| XIV alosztály: | ku-ghu | 'láb' |
| XV osztály: | α-ndu | 'hely, helyek' |
A "szingularitás - pluralitás" kvantitatív oppozíció a dabida nyelvben csak az osztályrendszeren belül nyilvánul meg, vagyis egy főnév nem változtatható meg számban anélkül, hogy egyidejűleg ne változna az osztályban, mivel a bantu nyelvben a szám a nominális egyik grammatikai jelentése. előtag.
A dabidai demonstratív névmások jellegzetes vonása a három fokú deixis jelenléte.
| Deixis lépései | Attributív jelző névmások | Predikatív jelző névmások |
|---|---|---|
| én | ez, ezek | ez/ezek a közelben vannak |
| II | (e) az említett, ezek/az említettek | át/itt (e) az a közelben, oda/ezek/a közelben lévők |
| III | hogy azok | hogy/azok messze |
A dabida ige jellemzésében lényeges szerepet játszik a benne rejlő szóalkotó toldalékos alakzatok rendszere, amelyek az ige változatos származékkategóriáinak kifejezésére szolgálnak. A származékos toldalékok agglutinációval kapcsolódnak az igetőhöz. A származékos tő részeként a gyök nem megy át hangzásbeli változásokon. Kivételt képez a bantu nyelvekre jellemző k//s váltakozás, amely a kauzatív utótag i eleje előtt fordul elő: -ßu k -α - -ßu s - ir -α , 'ébredj' - 'ébredj'.
Az ige alkalmazó (irányelv) alakjaAz alkalmazói utótag a dabidában három allomorf -i-/-e-, -ir-/-er-, -ri-/-re- alakban valósul meg, amelyek mindegyikét két-két változat képviseli, szinharmonikus miatt. egy adott gyökér vokalizmusára. Az aplikatíva különleges jelentése a cselekvés iránya:
A kauzatív utótagot az -r-, -ir-/-er-, -osh, -ish/-esh, -is/-es allomorfok képviselik az igében . A kauzatív ige fő tartalma az, hogy valakit az eredeti ige által jelzett cselekvés végrehajtására késztessen vagy kényszerítsen:
Az utótagot a -k-, -ik-/-ek- allomorfok képviselik . Kvázi passzív igék:
Példák igékre:
Az -αn- reciprok utótag két vagy több alany által egymáshoz képest végrehajtott cselekvés jelentését közvetíti:
Az -αny- asszociatív utótagot tartalmazó igető két vagy több alany együttes cselekvését írja le, jelzi részvételüket egy közös cselekvésben:
A fordított utótag az -u- . Az eredeti igével ellentétes cselekvést jelöl:
A reduplikáció egy másik módja a motivált igék képzésének. A duplázódás miatt az ige elnyeri a többszörösség, intenzitás jelentését:
| Kenya nyelvei | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hivatalos |
| ||||||||
| nem hivatalos |
| ||||||||
| Gesztus | kenyai | ||||||||