Huseynov, Aslan Agahuseyn oglu

Aslan Agahuseyn és Huseynov
Az Azerbajdzsán Kommunista Pártja Nahicseván Regionális Bizottságának első titkára
1970-1975  _ _
Előző Ibragimov, Haji Aga Khalil oglu
Utód Rahimov, Kamran Nabi ogly
Születés 1916. november 7. Salyan( 1916-11-07 )
Halál 1991. augusztus 18. (74 évesen)( 1991-08-18 )
A szállítmány SZKP
Oktatás ASPU
Díjak Lenin parancsa Az októberi forradalom rendje - 1971.08.27[egy] Honvédő Háború 1. osztályú rendje Honvédő Háború 1. osztályú rendje A Honvédő Háború II. fokozata A Munka Vörös Zászlójának Rendje – 1973.12 A Vörös Csillag Rendje
Rang alezredes

Aslan Agahuseyn oglu Huseynov ( azerbajdzsáni Aslan Ağahüseyn oğlu Hüseynov ; 1916. november 7., Salyan – 1991. augusztus 18. [2] ) szovjet gazdasági, állami és politikai személyiség.

Életrajz

Aslan Agahuseyn oglu Huseynov 1916. november 7-én született Salyan városában, Baku tartományban. Nagy családban nőtt fel, négy testvér és két nővér között volt a legfiatalabb. Apa mezőgazdasági munkás, anyja háziasszony. 1933-ban Aslan a Salyan Pedagógiai Főiskolán végzett, és általános iskolai tanári oklevelet kapott.

Pályáját 1932-ben kezdte, a járási ügyészség titkáraként dolgozott. 1933-ban a Munkás-Parasztfelügyelőség Ellenőrző Bizottságának apparátusába helyezték át. 1934-ben a kerületi végrehajtó bizottságban titkárként dolgozott.

1941-ben diplomázott az Azerbajdzsán Pedagógiai Intézet Idegen Nyelvtudományi Karán, az A. V. I. Lenint és német nyelvtanári szakot kapott.

1941. június 25-én besorozták a Vörös Hadseregbe. 1941 júliusától 1942 októberéig a bakui légelhárító tüzériskola kadéta volt.

1942 szeptemberében a Sztálingrádi Fronton harcolt a 60. hadsereg légvédelmi légvédelmi ütegének tagjaként, mint műszerszakasz parancsnoka. 1943 áprilisa óta katonai műveletek résztvevője a délnyugati fronton. 1943 júniusában felvették az SZKP (b) soraiba .

1944. januártól augusztusig a 8. gárdahadsereg tagjaként részt vett a Dnyeszter térségében zajló harcokban. A Dnyeperen való átkelésért a Honvédő Háború II. fokozatát kapott. 1944 szeptembere óta részt vett katonai műveletekben a román-bolgár határon, azon szovjet felszabadítók közé tartozott, akik szabadságot hoztak Belgrádnak. A lezuhant FV-180-as repülőgépért Huszejnov Vörös Csillag Renddel tüntették ki.

1945 januárjában a Székesvehervárért vívott harcokban súlyosan megsebesült, júniusig a 4488 p / 05779 sz. kórházban ápolták Kecskemét városában (Magyarország). 1945 júliusában a 3. légelhárító tüzérosztály főhadiszállásán három megsemmisült harckocsiért a Honvédő Háború I. osztályú Érdemrendjét adományozták neki.

1945 szeptemberétől 1947 áprilisáig Huszejnov folytatta katonai szolgálatát a hírszerzésben a szovjet csapatok bulgáriai kontingense tagjaként.

1947-1950-ben a RONO-ban városi iskolák felügyelőjeként, a járási pártbizottság oktatójaként és szervezési osztályvezetőjeként, a bakui 2. és 3. számú iskolákban német nyelvtanárként dolgozott.

1950 és 1952 között az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottsága melletti bakui felsőfokú pártiskolában tanult. Érettségi után a QMS 24 politikai osztályának helyettes vezetőjeként dolgozott Karagyun faluban, Ali-Bayramli régióban. 1953 júniusában a Jeyranbatan építésével kapcsolatban áthelyezték az SMK-26-ba. Hamarosan az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének határozatával kinevezték a politikai osztály vezetőjének.

1957-ben Huseynovnak azt ajánlották, hogy a moszkvai SZKP Központi Bizottsága alá tartozó Magasabb Pártiskolában tanuljon. Miután 1959 augusztusában elvégezte a Felsőoktatási Iskolát, az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának válaszszervezőjeként dolgozott.

1957 novemberében a Yardimli kerületi pártbizottság titkárává választották. 1961 augusztusa óta a Salyan kerületi pártbizottság első titkára.

1962-től az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az SZKP XXII. és XXIV. Kongresszusának küldötte. 1966-ban Huszejnov Lenin-rendet kapott.

1968. március 9-én a Szovjetunió Védelmi Minisztériumának 70. számú parancsával alezredesi rangot kapott.

1970 júliusában Huszenovot a Nahicseván Regionális Pártbizottság első titkárává választották [3] . A Szovjetunió VII., VIII. és IX. összehívásának helyettese volt [4] .

1975. december 30-án az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottsága elnöksége határozatával Huseynovot jóváhagyta az Azerbajdzsán Kommunista Párt Központi Bizottsága alá tartozó pártbizottság elnökének.

1981 januárjában befejezte pályafutását és nyugdíjba vonult, a Veteránok Tanácsának vezetője volt.

Két fiút és egy lányt nevelt fel. A legidősebb fia életét a belügyi szervekben, a legfiatalabb a tanításnak szentelte, a lánya pedig orvos lett.

Aslan Agahuseyn oglu Huseynov 1991. augusztus 19-én halt meg.

Memória

Salyan város egyik utcája Huszejnov nevet viseli. 2015-ben részt vett az első „Baku-2015” Európai Játékok fáklyaváltó szakaszában [5] .

Díjak

Linkek

Jegyzetek

  1. ↑ GA RF R7523 105 152 „A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1971. augusztus 26. és 27. között elfogadott rendeletei és a hozzájuk tartozó anyagok / a 14. sz. jegyzőkönyvhöz / a 2075-VIII. számtól a 2078. sz. VIII. kötet 7"
  2. ↑ Gyászjelentés (parancsok) . Hozzáférés dátuma: 2019. október 7. Az eredetiből archiválva : 2019. október 7.
  3. ↑ A Kommunista Párt Nahicseván Regionális Bizottsága (b) – Azerbajdzsáni Kommunista Párt (elérhetetlen link) . Letöltve: 2018. április 12. Az eredetiből archiválva : 2017. július 18. 
  4. ↑ Kézikönyv a Kommunista Párt és a Szovjetunió történetéhez 1898-1991 (elérhetetlen link) . Letöltve: 2018. április 12. Az eredetiből archiválva : 2012. december 5.. 
  5. ↑ Az első Európa Játékok fáklyáját Salyanban ünnepélyesen felgyújtották
  6. ↑ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 1966. április 30-i rendelete