Gomba, Stanislav Ivanovich

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. szeptember 5-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
Stanislav Ivanovich Grib
Születési dátum 1944. augusztus 6.( 1944-08-06 ) (78 évesen)
Születési hely
Munkavégzés helye
alma Mater
Akadémiai fokozat a mezőgazdasági tudományok doktora
Akadémiai cím a NASB akadémikusa
Díjak és díjak A Becsületrend rendje

Stanislav Ivanovich Grib (született : 1944. augusztus 6. , Savicsi , Baranovicsi régió ) fehérorosz tudós a növénytermesztés területén . A Fehéroroszországi Nemzeti Tudományos Akadémia akadémikusa (2003), a Fehérorosz Köztársaság Agrártudományi Akadémiájának akadémikusa (1994-2002), az Orosz Agrártudományi Akadémia (2001) és az Ukrán Agrártudományi Akadémia külföldi tagja ( 2001). 2001), az agrártudományok doktora (1988), professzor (1998).

Életrajz

A Fehérorosz Mezőgazdasági Akadémián szerzett diplomát (1966). 1970-től a Ganusov Kísérleti Cukorrépa Nemesítő Állomás laboratóriumának vezetője, 1973-tól a Nyugati Gabona-, hüvelyes- és kalászosnemesítési központ helyettes vezetője, 1978-tól a Gabona-, hüvelyes- és gabonanemesítési központ vezetője. Nyugati tenyésztési központ, a Fehéroroszországi Mezőgazdasági és Takarmányipari Kutatóintézet tudományos munkáért felelős igazgatóhelyettese, 1980-ban a tanszékvezetővel egyidejűleg, 1990-től az intézet laboratóriumának vezetője. 1995-1997-ben 1997-2002 között a Fehérorosz Köztársaság Agrártudományi Akadémiájának alelnöke. A Fehérorosz Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Osztályának akadémikusa-titkára. 2002 óta a Fehérorosz Nemzeti Tudományos Akadémia Mezőgazdasági és Tenyésztési Intézetének főkutatója.

Tudományos munka a vetőmag nemesítés és a gabonanövények termesztési technológiája területén. Intenzív, 8-10 t/ha potenciális terméshozamú gabonafajtákat dolgozott ki és ültet át a gyakorlatba, módszereket javasolt a genetikai diverzitás megteremtésére és olyan genotípusok azonosítására, amelyek ötvözik a nagy termőképességet a biotikus és abiotikus környezeti tényezők toleranciájával, jó termékminőséggel. Az árpa, zab, tritikálé, tavaszi búza adaptált, erőforrás-takarékos fajtáinak rendszerét fejlesztette ki és vezette be a termelésbe.

Több mint 400 tudományos közlemény szerzője, köztük 9 monográfia, 7 találmány, 38 növényfajták szerzői jogi bizonyítványa, amelyek közül 14 szerepel a külföldi országok nyilvántartásában.

Díjak

Főbb munkái

Jegyzetek

Linkek