Optikai kép

Az optikai kép egy tárgyról visszavert vagy általa kibocsátott fénysugarak optikai rendszeren keresztül történő  áthaladásának eredményeként kapott kép [1] . Az optikai kép ennek az objektumnak a körvonalait és részleteit megvilágítási eloszlás formájában reprodukálja [2] .

A gyakorlatban gyakran megváltoztatják a tárgyak képének léptékét, és azt valamilyen felületre vetítik.

Tulajdonságok

Egy objektumnak való megfelelés akkor érhető el, ha annak minden pontját legalább megközelítőleg egy pont reprezentálja. Ebben az esetben két esetet különböztetünk meg: egy valós képet és egy virtuális képet.

Minden valós optikai rendszerben elkerülhetetlenül jelen vannak az aberrációk , amelyek következtében a sugarak (vagy folytatásaik) nem konvergálnak ideálisan egy ponton, ráadásul ott, ahol szükséges, nem közelednek a lehető legközelebb. A kép kissé homályos és geometriailag nem teljesen hasonlít a témához; egyéb hibák is előfordulhatnak.

Homocentrikusnak nevezzük azt a sugárnyalábot, amely egy ponttól eltér, vagy ott konvergál. Ez egy gömb alakú fényhullámnak felel meg. A legtöbb optikai rendszer feladata, hogy a széttartó homocentrikus nyalábokat homocentrikussá alakítsa, ezáltal virtuális vagy valós képet hozzon létre, leggyakrabban az objektumtól eltérő léptékben.

Stigmatikus kép ( más görög στίγμα  - injekció, heg) - optikai kép, amelynek minden pontja megfelel az optikai rendszer által ábrázolt tárgy egy pontjának.

A stigmatikus kép geometriailag nem feltétlenül hasonlít az ábrázolt tárgyhoz, de ha hasonló, akkor ideálisnak nevezzük az ilyen képet. Ez csak azzal a feltétellel lehetséges, hogy az optikai rendszerben hiányzik vagy megszűnik az összes aberráció , és elhanyagolható a fény hullámtulajdonsága . Az ideális képet létrehozó optikai rendszert ideális optikai rendszernek nevezzük. Közelítőleg ideálisnak tekinthetők a központosított rendszerek, amelyekben a kép monokromatikus és paraxiális fénysugarakkal készül.

Bár az emberi szem egyformán érzékeli a valós és a képzeletbeli képeket, a valós kép kialakítása során a sugarak metszéspontja valós, és ezek a valós sugarak például egy fotófilmre hatnak, kémiai átalakulásokat okozva abban, ill. fotocellával rögzíthető.

Jegyzetek

  1. Fotokinotechnika, 1981 , p. 222.
  2. Physical Encyclopedia, Vol. II. M., "Soviet Encyclopedia", 1990. ("Optikai kép" cikk)
  3. 1 2 Fotokinotechnika, 1981 , p. 223.

Irodalom

Lásd még