Az 1990. március 10-én elfogadott és 1990. szeptember 10-én hatályba lépett alkotmány szerint Sao Tome és Príncipe államformáját tekintve többpárti parlamentáris köztársaság .
Az Alkotmány módosítása az Országgyűlés képviselőinek kétharmadának jóváhagyásával történik. A kezdeményezés képviselőktől és képviselőcsoportoktól származhat.
Az ország minden 18. életévét betöltött polgárának joga van a közhatalmi szervekbe választani és megválasztani. Az ország polgárai számára garantált az egyesületalakítás szabadsága, beleértve a politikaiakat, a szólás- és sajtószabadság, a magántulajdonhoz való jog, a munkához és a szakszervezetalapításhoz való jog.
Az államfő és a fegyveres erők legfőbb parancsnoka az elnök.
A miniszterelnököt az Országgyűlés választja és az elnök hagyja jóvá.
A kormányt a miniszterelnök javaslatára az elnök alakítja.
Az Országgyűlést az elnök a képviselők véleményének meghallgatása után oszlathatja fel.
Le kell bocsátani a kormányt, ha a cenzúrázó határozatot az Országgyűlés abszolút többsége elfogadja.
A jogalkotási kezdeményezés a képviselők, a képviselőcsoportok és a kormány kezében van.
A végrehajtó hatalom vezetője az elnök. 5 évre választották meg általános választásokon. Korlátozás – 3 kifejezés egymás után.
A kormány a miniszterelnökből, miniszterekből, államtitkárokból és helyettes államtitkárokból áll.
A kormány az elnöknek és az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel.
A törvényhozó szerv a Nemzetgyűlés (Assembleia Nacional). Egykamarás. 55 képviselőből áll. Közvetlen általános választásokon 4 évre megválasztották.
Erősségek:
São Tome és Principe igazságszolgáltatását a következők képviselik:
Tizenhárom bíróból áll, akik közül tízet az Országgyűlés nevez ki, hármat pedig e tízek döntése alapján választanak ki. A bírákat kilenc évre nevezik ki, és nem nevezhetők ki második ciklusra.
Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
A Legfelsőbb Bíróság a bírósági hierarchia legmagasabb szerve, az Alkotmánybíróság hatáskörének sérelme nélkül. A bírákat az Országgyűlés nevezi ki.
A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a közigazgatási és adóügyi bíróságok hierarchiájának legmagasabb szerve, az Alkotmánybíróság hatáskörének sérelme nélkül.
A közigazgatási és adóügyi bíróságok hatáskörébe tartozik a követelések és panaszok bírósági felülvizsgálata az adóügyi és közigazgatási jogviszonyokból eredő viták megoldása érdekében.
A Számviteli Kamara a legfelsőbb szerv az állami kiadások jogszerűségének ellenőrzésére és a törvénynek megfelelően hozzá benyújtott pénzügyi kimutatások bírósági felülvizsgálatára.