São Tome és Principe kormánya

Az 1990. március 10-én elfogadott és 1990. szeptember 10-én hatályba lépett alkotmány szerint Sao Tome és Príncipe államformáját tekintve többpárti parlamentáris köztársaság .

Alkotmányos alapok

Az Alkotmány módosítása az Országgyűlés képviselőinek kétharmadának jóváhagyásával történik. A kezdeményezés képviselőktől és képviselőcsoportoktól származhat.

Az ország minden 18. életévét betöltött polgárának joga van a közhatalmi szervekbe választani és megválasztani. Az ország polgárai számára garantált az egyesületalakítás szabadsága, beleértve a politikaiakat, a szólás- és sajtószabadság, a magántulajdonhoz való jog, a munkához és a szakszervezetalapításhoz való jog.

Az államfő és a fegyveres erők legfőbb parancsnoka az elnök.

Különböző kormányzati ágak szétválása és interakciója

A miniszterelnököt az Országgyűlés választja és az elnök hagyja jóvá.

A kormányt a miniszterelnök javaslatára az elnök alakítja.

Az Országgyűlést az elnök a képviselők véleményének meghallgatása után oszlathatja fel.

Le kell bocsátani a kormányt, ha a cenzúrázó határozatot az Országgyűlés abszolút többsége elfogadja.

A jogalkotási kezdeményezés a képviselők, a képviselőcsoportok és a kormány kezében van.

Végrehajtó ág

A végrehajtó hatalom vezetője az elnök. 5 évre választották meg általános választásokon. Korlátozás – 3 kifejezés egymás után.

A kormány a miniszterelnökből, miniszterekből, államtitkárokból és helyettes államtitkárokból áll.

A kormány az elnöknek és az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Törvényhozás

A törvényhozó szerv a Nemzetgyűlés (Assembleia Nacional). Egykamarás. 55 képviselőből áll. Közvetlen általános választásokon 4 évre megválasztották.

Erősségek:

Igazságszolgáltatás

São Tome és Principe igazságszolgáltatását a következők képviselik:

Alkotmánybíróság

Tizenhárom bíróból áll, akik közül tízet az Országgyűlés nevez ki, hármat pedig e tízek döntése alapján választanak ki. A bírákat kilenc évre nevezik ki, és nem nevezhetők ki második ciklusra.

Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:

Legfelsőbb Bíróság és általános hatáskörű első- és másodfokú bíróságok

A Legfelsőbb Bíróság a bírósági hierarchia legmagasabb szerve, az Alkotmánybíróság hatáskörének sérelme nélkül. A bírákat az Országgyűlés nevezi ki.

Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és más közigazgatási és adóügyi bíróságok

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a közigazgatási és adóügyi bíróságok hierarchiájának legmagasabb szerve, az Alkotmánybíróság hatáskörének sérelme nélkül.

A közigazgatási és adóügyi bíróságok hatáskörébe tartozik a követelések és panaszok bírósági felülvizsgálata az adóügyi és közigazgatási jogviszonyokból eredő viták megoldása érdekében.

Számviteli Kamara

A Számviteli Kamara a legfelsőbb szerv az állami kiadások jogszerűségének ellenőrzésére és a törvénynek megfelelően hozzá benyújtott pénzügyi kimutatások bírósági felülvizsgálatára.