Az államszerű entitások speciális politikai-vallási vagy politikai-területi egységek, amelyek a nemzetközi jog alanyai.
Az államszerű entitások létezésének története a történelemben gyökerezik. Ilyen egységek voltak például a középkorban a Hanza városai. Később, az 1815-ös bécsi békeszerződés alapján Krakkó szabad és független város státuszt kapott Oroszország, Ausztria és Poroszország égisze alatt; Danzig (Gdansk) az 1919-es versailles-i békeszerződés értelmében „szabad állammá” nyilvánították, és az is maradt 1939-ig.
A Szovjetunió, Nagy-Britannia, az USA és Franciaország 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodása tartalmazott egy rendelkezést Nyugat-Berlin létrehozásáról. Ez a szervezet különleges nemzetközi jogi státusszal rendelkezett, és hivatalos kapcsolatokat tartott fenn az NDK-val és az NSZK-val. A nemzetközi szerződések megkötésének jogát azonban nem ruházták fel. 1990-ben Nyugat-Berlin az NSZK része lett.
Az állam- és jogelméletben az állam megkülönböztető jegyei az állandó lakosság, egy bizonyos terület, a közhatalom, a jogi normarendszer és a szuverenitás. Az államszerű entitások nem rendelkeznek az állam felsorolt alapvető jellemzői közül.
A modern államszerű, különleges nemzetközi státusszal rendelkező alakulatok nevezhetők Szentszéknek (Vatikán), amely a Római Katolikus Egyház hivatalos központja, valamint a Máltai Lovagrend mint hivatalos vallási szervezet, amely nemzetközileg elismert karitatív feladatokat lát el.
Ez az entitás nemzetközi jogi szempontból nem tartalmaz ilyen jelet, mint lakosság, tehát nem állam. A Vatikánváros területén tevékenységet folytató személyek részt vesznek a Szentszék funkcióinak ellátásában. Sokan közülük megtartják saját állampolgárságukat. A nemzetközi közösség a katolikus hitvallókat tömörítő Vatikán tekintélyének köszönhetően a szóban forgó politikai-vallási egységet a nemzetközi jog alanyaként ismerte el. A Szentszék aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatokban, és állandó megfigyelői státusszal rendelkezik az ENSZ-nél. Diplomáciai kapcsolatokat tart fenn a legtöbb országgal, és számos kétoldalú szerződés részes fele.
Az 1070-es években testvéri közösségként alapított Szent János szellemi-lovagi rend. A szimbólum egy nyolcágú fehér kereszt a fekete kabáton és esőkabáton. A rendelés Rómában található. Nem rendelkezik olyan attribútumokkal, mint a népesség vagy a terület. Ennek ellenére a Máltai Lovagrend számos állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, együttműködik nemzetközi szervezetekkel. Ezenkívül a Rend feje (nagymester) az államfőt megillető mentelmi jogokat és kiváltságokat élvezi.