Zár | ||
Glimmingehus kastély | ||
---|---|---|
Svéd. Glimmingehus | ||
| ||
55°30′03″ s. SH. 14°13′51″ K e. | ||
Ország | Svédország | |
Elhelyezkedés | Len Skåne , Simrishamn | |
Építészmérnök | Adam van Dueren | |
Alapító | Jens Holgersen Ulfstand | |
Első említés | 1499 | |
Az alapítás dátuma | 1499 | |
Építkezés | 1499 | |
Állapot | Magántulajdon | |
Anyag | kő, mészkő | |
Állapot | Felújított | |
Weboldal | www.raa.se/in-english/events… | |
|
||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Glimmingehus ( svéd Glimmingehus ) az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori magánkastély Svédországban [1] . Ez a fajta építmény egyszerre volt nemesi lakóház és egy kis kőerőd. A kastély Simrishamn községben található , Skåne megyében . A Glimmingehus sokáig a Rosenkrantz családhoz tartozott , majd 1924-ben a Nemzeti Örökségvédelmi Tanács tulajdonába vásárolták . A rezidencia jellegét tekintve a vízparti kastélyokhoz tartozik .
A középkorban Skåne tartomány Dániához tartozott . Ennek megfelelően a helyi birtokok és kastélyok a dánok tulajdonát képezték.
A kastély főbejárata felett őrzött emlékfelirat szerint a királyi riksroda tagja és Jens Holgersen Ulfstand nemes 1499-ben kezdte el építeni a várat. Ulfstand admirális és befolyásos államférfi volt Johann dán király udvarában . Az uralkodó hatalmas birtokot adott udvarmesterének Skånéban, az új tulajdonos pedig úgy döntött, hogy itt megerősített rezidenciát hoz létre. Az építész és az építkezés felelőse Adam van Düren , egy holland származású északnémet származású. Ezt megelőzően sikerült híressé válnia a lundi katedrális építésében való részvételével .
1500 körül Jens Holgersen lánya, Ulfstand hozzáment Erik Rosenkrantzhoz. Később e házasság révén a birtok és a kastély az övé lett.
A modern régészeti feltárások során számos olyan tárgy került elő, amely a kastély tulajdonosaié volt. Valószínűleg az 1523-ban meghalt Jens Holgersen Ulfstand leszármazottai igen gazdagok voltak. Mindenesetre ezt bizonyítják olyan leletek, mint a velencei üvegtöredékek , a rajnai műhelyekből származó préselt üvegek és a spanyol kerámiák. A jólét és a kényelem jelei a kastélyon belül is láthatóak voltak. Például a szellőztetés és a fűtés jól átgondolt volt az épületben. A Glimmengehus a maga idejében nagyon kényelmes szállás volt. A véget nem érő dán-svéd háborúk azonban Skåne-t az aktív ellenségeskedés térségévé változtatták. Ez oda vezetett, hogy a tulajdonosok véglegesen megszűntek a lakóhelyen. A hatalmas épület idővel tágas magtárrá változott [1] .
A Skone-háború idején XI. Károly svéd király 1676-ban elrendelte a kastély lerombolását, hogy a dánok már ne lehessen erődítményként hasznosítani. Ez a terv azonban szerencsére nem valósult meg. Az első bontási kísérlet, amelyben 20 helyi gazdálkodót kellett volna bevonni, meghiúsult. Igaz, XI. Károly király kitartó volt, és 130 fős különítményt küldött Glimingehusba. Hamarosan azonban a dán-holland flotta partra szállt Ystad városa közelében, és a svéd király sürgősen visszahívta az összes katonát. Nem történt további kísérlet a Glimminghus lerombolására.
Az ellenségeskedés befejezése és Skåne tartománynak a svéd királysághoz való felvétele után az egykori kastély sokáig gabonaraktárként működött.
1924-ben a hatóságok úgy döntöttek, hogy megvásárolnak egy ilyen értékes történelmi örökségi tárgyat, hogy itt múzeumot alakítsanak ki. 1935-1938 között Sture Larsson építész irányításával, a Lillegren építőipari cég közreműködésével megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. Többek között helyreállították a várat körülvevő régi vizesárkot és védősáncokat. Ezzel egy időben régészeti feltárásokat is végeztek. A munkában aktívan részt vettek az alternatív szolgálat katonái, vagyis azok, akik lelkiismereti vagy vallási okokból nem akartak fegyvert fogni.
A Glimmingehust ma a Nemzeti Örökségvédelmi Tanács kezeli. Az egykori kastélyban múzeum működik. A fő kiállítás magának az épületnek és a régiónak a történetét mutatja be. Ezen kívül van bent egy múzeumi bolt, egy étterem és egy kávézó. A nyár folyamán minden nap több tárlatvezetést tartanak. A kastély különösen híres az itt megrendezett nyári irodalmi fesztiválokról „Rejtélyes és hátborzongató történetek” néven. A kastély környéke gyakran ad otthont a középkori kulturális örökségnek szentelt fesztiváloknak. Többek között lovagi tornák és vásárok rekonstrukcióit rendezik.
Glimminghus elsősorban erődítménynek épült. Emiatt számos erődítményi célú építmény és melléképület maradt meg benne. Például számos kiskapu és hamis ajtó. Különleges lefolyók is voltak, amelyeken keresztül forrásban lévő kátrányt és forrásban lévő vizet lehetett felülről önteni a támadókra. Ugyanerre a célra egy speciális kiálló toldat szolgált, amelyről köveket is lehetett dobni. A vár védelmi funkcióit a vízzel feltöltött árkok, külső sáncok és halálcsapdák megerősítésére tervezték. A főépületbe csak felvonóhídon lehetett bejutni. A korábbi időkben az egész komplexumot kőfal vette körül.
Maga a kastély egy téglalap alakú szigeten található. A főépület 30 méter hosszú, 12 méter széles és közel 26 méter magas [1] . A külső falak kőből készültek, és alul elérik a 2,4 méter vastagságot. A felső szinteket vékonyabb, de mégis impozáns, 1,8 méter vastag fal védi. A kő alapozás 2,5 méter mélységig megy.
Az épület négy emeletes. A belső tér fő építőanyaga a Simrishamn partjairól hozott homokkő és kvarcit volt. Gotland szigetéről szállított, tartósabb mészkőből készülnek a sarokelemek, ajtó- és ablaknyílások, valamint a lépcsők alsó lépcsőfokai.
A kastély földszintjén sörfőzde, pékség, konyha, élelmiszerraktár, borospince, kút kapott helyet. Szintén alul volt egy nagy kandalló, amivel télen az egész kastélyt lehetett meleg levegővel felfűteni. Ehhez speciális légcsatornákat fektettek előre a falakba. A kémények nagy részét akkor számolták fel, amikor az épületet magtárként kezdték használni. A felső emeleteken a tulajdonos és családtagjainak nappalija, valamint a látogatók fogadására szolgáló nappali kapott helyet.
A legfelső emeleten volt egy lovagterem külön kandallóval. A falakat különféle fegyverek díszítették. Számos domborművet őriztek meg itt. Az egyiken Jens Holgersen Ulfstand és Holmgerd Axeldatter Brahe címerével mészkőbe vésett lovag. Egy másik Jézus születését és halálát ábrázolja (magának Adam van Durennek a munkája). Ugyanezen az emeleten volt a cselédlakás.
Kilátás a várra délről
Főhomlokzat és a kastély bejárata
A szobák közötti belső átjárók boltozatai
A vár északi fala
Szótárak és enciklopédiák |
---|