Gliese 667 C d | |
---|---|
exobolygó | |
| |
szülő sztár | |
Csillag | Gliese 667 C |
csillagkép | Skorpió |
jobb felemelkedés ( α ) | 17 óra 18 perc 58,838 s |
deklináció ( δ ) | −34° 59′ 48,6″ |
Látszólagos nagyságrend ( m V ) | 10.2 |
Távolság |
Utca. év (6,2 ± 0,1 db ) |
Spektrális osztály | M1,5V C |
Súly ( m ) | 0,31M☉ _ _ |
Sugár ( r ) | 0,42R☉ _ _ |
Hőfok ( T ) | 3700K_ _ |
fémesség ([Fe/H]) | –0,59 ± 0,10 |
Kor | 2-10 milliárd év |
Orbitális elemek | |
Főtengely ( a ) | 0,2758 ± 0,0003 a.u. e. |
Különcség ( e ) | 0,019 |
Orbitális periódus ( P ) | 92,0926 d. |
periapszis érv ( ω ) | 40,11±360° [1] [2] |
fizikai jellemzők | |
Minimális súly ( sini ) _ _ | 0,01604 ± 0,00566 M J [1] [2] |
Sugár( r ) | ? R J |
Egy csillag sugárzásának fluxusa( E ) |
0,18⊕ _ |
Nyitó információ | |
nyitás dátuma | 2013 |
Felfedező(k) | Nagy pontosságú, radiális sebességű bolygókereső |
Észlelési módszer | Doppler módszer |
A felfedezés helye | HÁRPA ( ESO ) |
nyitási állapot | Közzétett |
Egyéb megnevezések | |
GJ 667 C d | |
Információ a Wikidatában ? |
A Gliese 667 °C d ( angolul Gliese 667 Cd ) egy exobolygó a Gliese 667 C csillag lakható zónáján kívül , a Gliese 667 hármas csillagrendszerben . A bolygó ~22,7 fényévnyire van a Földtől [3] .
Ennek az exobolygónak a létezését 2012-ben jósolták meg, és 2013-ban megerősítették az Európai Déli Obszervatórium 3,6 méteres teleszkópjának HARPS spektrográfjával a chilei La Silla-hegyen .
A bolygó a Gliese 667 C vörös törpe körül kering 0,28 AU távolságra, keringési ideje 92,1 földnap [3] .
A bolygót 2012-ben fedezték fel, február 4-én a csillagászok megállapították, hogy az RV-jelet befolyásolja a csillag forgási periódusa, amely körülbelül 106 nap [4] . Egy évvel később a bolygót a chilei Európai Déli Obszervatórium La Silla Obszervatóriumának 3,6 méteres teleszkópjára szerelt HARPS spektrográf segítségével végzett megfigyelések igazolták .
A bolygó átlagos tömege 5-11 Földtömeg . Az exobolygó a jeges szuperföldek osztályába tartozik . Feltételezik, hogy a bolygó tartalmazhat folyékony vízből álló szubglaciális óceánt [3] .
exobolygók | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
osztályok |
| ||||||||||||||||
Típusok és módszerek |
| ||||||||||||||||
Listák |
| ||||||||||||||||
Küldetések |
|
Exobolygók felkutatására irányuló projektek | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Talaj |
| ||||||||||
Tér |
| ||||||||||
Lásd még Az exobolygós rendszerek listája Az exobolygó felfedezésének története Exobolygók kimutatásának módszerei |