Glaber, Raoul

Raul Glaber
fr.  Raoul Glaber
Születési dátum 985 [1]
Születési hely
Halál dátuma 1047 körül [1]
A halál helye
Foglalkozása hagiográfus , történész , író
A művek nyelve latin

Raoul Glaber ( fr.  Raoul Glaber , eng.  Rodulfus Glaber , lat.  Radulfus Cluniacensis ; 985 - 1047 [2] [3] ) - burgundi krónikás , bencés szerzetes , a latin "Korának története öt könyvben" ( latin Historiarum Sui Tempora Libri Quinque ) , amely a 900-tól 1046-ig tartó időszakot fedi le [4] .  

Életrajz

985 körül született Burgundiában, és törvénytelen lehetett [5] . Gyermekkorától fogva engedetlenség és erőszakos hajlam jellemezte, tizenkét éves korában szerzetes nagybátyja a Saint-Léger-de-Champeaux- i ( fr.  Saint-Léger-de-Champeaux ) kolostorba adta kijavításra [6] , azonban hamarosan – saját szavai szerint – „nem megfelelő viselkedés miatt” kiutasították onnan [7] . Először a Notre-Dame-du-Moutiers-i apátságban, majd a Dijon melletti Saint-Benin kolostorban talált menedéket , ahol 1015 körül találkozott a híres piemonti szerzetes-reformátorral , Guillaume de Volpianóval , aki nagyra értékelte irodalmi tehetségét. 1028-ban magával vitte egy olaszországi Susa -i kirándulásra. 1031-ben bekövetkezett haláláig szolgálta Vilmost. Ezután Odilon apát alatt Clunyban (1031-1035), majd a beze -i Saint-Pierre-i apátságban dolgozott , majd 1039-től napjai végéig Saint-Germain d'Auxerre- ben élt és dolgozott , ahol templomok oltárainak és a bennük eltemetett szentek sírköveinek feliratainak faragásával és restaurálásával foglalkozott [6] .

Kompozíciók

Az 1030-1040-es években [8] Raoul Glaber ötkötetes korának története öt könyvben ( lat.  Historiarum Sui Tempora Libri Quinque ) című könyvét írta meg, amelyet eredetileg, úgy tűnik, általános történelemként fogott fel, azonban a modern kor szerint. A kutatók szerint ezért inkább történelmi anekdoták gyűjteménye , amely egyértelműen illusztrálja az X. század végi – XI. század eleji erkölcsöket, ugyanakkor sok kronológiai és földrajzi pontatlanságot tartalmaz [9] . Glaber független hozzájárulása a Hugh Capet (987) és 1047 közötti időszakot öleli fel.

A „történelem” arra törekszik, hogy a világtörténelmet négy korszakból kívánja bemutatni (a világ teremtésétől a globális vízözönig ; az özönvíztől Mózesig ; Mózestől a 9. századig – „A hatalom királysága”; 9. századtól a szerző életének idejéig – "Az igazság királysága") csak azon az alapon, hogy a világnak négy eleme , négy fő erénye és négy evangéliuma van [10] .

Glaber pesszimistán írja le korának különféle borzalmait, amelyek véleménye szerint a közelgő világvégét jelentették. Sok eseményt misztikus módon értelmezett. Így például az 1033-as napfogyatkozás a római bárók a pápa életére tett kísérletének előhírnöke volt , az 1039-es napfogyatkozás pedig II. Konrád császár közelgő halálát [11] .

Egy bizonyos következetlenség ellenére a Történelem sok érdekes részletet tartalmaz (például a kannibalizmusról az 1031-1033-as normandiai szörnyű éhínség idején ), legendákat, csodákról szóló történeteket stb. A 10. és 11. század néhány eseményéről. információ csak a Glaberben [12] található . A modern kutatók joggal tekintik Raoul Glaber munkásságát a társadalomtörténet és a középkori mentalitás fontos forrásának [13] .

Raoul Glaber története először 1596-ban jelent meg. Rajta kívül kisebb latin művek szerzője, különösen a „Négy szentségről” című értekezés ( lat.  De divina quaternitate ), amelyet Johann Scotus Eriugena „a négy természet” tanításának szentelt . mint „Guillaume tiszteletes apát élete” ( lat.  Vita Domni Willelmi abbatis ), a már említett Guillaume de Volpiano élete [14] .

Kritika

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Rodulfus Glaber Cluniacensis // Documenta Catholica Omnia
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár, Berlini Állami Könyvtár, Bajor Állami Könyvtár stb. Record #118884859 Archiválva : 2021. május 10. a Wayback Machine -nél // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
  3. ↑ Radulfus Glaber archiválva : 2021. május 3. a Wayback Machine -nél // Encyclopaedia Britannica online.
  4. ↑ Frassetto M. Rodulfus Glaber Archiválva : 2021. január 12. a Wayback Machine -nél // Encyclopedia of the Medieval Chronicle. – Leiden, 2016.
  5. ↑ Landes R. Raoul Glaber // Középkori Franciaország: Enciklopédia. - New York; London, 1995. - p. 1470.
  6. ↑ 1 2 MacErlean AA Raoul Glaber archiválva 2020. július 16-án a Wayback Machine -nél // Catholic Encyclopedia . — Vol. 6. – New York, 1913.
  7. ↑ Raul Glaber. Történelem, 5.3.
  8. ↑ Lyublinskaya A. D. Forrás tanulmány a középkor történetéről. - L., 1955. - S. 140.
  9. ↑ Ponyon E. Mindennapi élet Európában 1000-ben. - M .: Fiatal Gárda, 1999. - S. 352
  10. ↑ Stasyulevich M. M. A középkor története íróiban és a legújabb tudósok kutatásában. - T. 2. - S. 889.
  11. ↑ Weinstein O. L. Nyugat-európai középkori történetírás. — M.; L., 1964. - S. 67.
  12. ↑ Glaber, Raul // Középkori világ kifejezésekben, elnevezésekben és címekben. Összeg. E. D. Smirnova, L. P. Sushkevich, V. A. Fedosik. - Minszk, 1999. - S. 95.
  13. ↑ Landes R. Raoul Glaber // Középkori Franciaország. — p. 1471.
  14. ↑ Raoul Glaber archiválva : 2021. január 13. a Wayback Machine -nél // ARLIMA. Archives de littérature du Moyen Âge.
  15. ↑ Gavryushin N. „Fizikai optika” és „intellektuális optika”: S. I. Vavilov és Emil Zhebar S. I. Vavilov RAS 2006. október 5

Irodalom

Oroszul:

Angolul:

Franciául:

Német:

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák