Óriás olmék kőfejek - legalább tizenhét monumentális kőszobor emberfej formájában, nagy bazaltsziklákból . A szobrok kora legalább ie 900-ig nyúlik vissza. e., és magukat az olmék ősi mezoamerikai civilizáció jellegzetes attribútumaként tartják számon . Minden szobor érett, húsos arcú, lapos orrú és enyhén kancsal férfi fejét ábrázolja; fizikai jellemzőik megfelelnek a Tabasco és Veracruz lakosai körében még mindig elterjedt megjelenési típusnak. Az emlékművek hátoldala gyakran lapos. A sziklákat a Sierra de los Tuxtlas Veracruz-hegységéből hozták. Tekintettel arra, hogy a megalkotásukhoz használt kőlapok igen nagy méretűek voltak, de nagy távolságra mozgatták őket, ami jelentős emberi erőfeszítést és erőforrást igényelt, ezért felmerült, hogy az emlékművek egyéni prominens olmék uralkodók szoborportréi. A híres fejszobrok mindegyikének jellegzetes fejdíszje van. Az olmék civilizáció főbb városi központjaiban a fejek különböző módon vannak elrendezve - sorban vagy csoportokban -, de a kő ezekre a helyekre történő szállításának módjai és eszközei továbbra is tisztázatlanok.
Az óriás kőfejek felfedezése Tres Zapotesben a 19. században Matthew Stirling 1938-ban indította el az olmék kultúra első régészeti kutatásait. A mai napig tizenhét megerősített példány ismert a mexikói Mexikói -öböl partján fekvő "olmék ország" négy központjában . Az óriásfejek többsége gömb alakú sziklákból készült, de San Lorenzo Tenochtitlanból kettőt masszív kőtrónokból faragtak újra. Ezen kívül van egy emlékmű a guatemalai Takalik Abahában , ami egy trón, amelyet valószínűleg egy óriási fejből faragtak. Ez az egyetlen ismert példa rájuk az "olmékok országa" területén kívül.
A műemlékek korának meghatározása még mindig nehéz, mivel sokukat a régészeti kutatások megkezdése előtt elköltöztették eredeti helyükről. A legtöbb fejet a kora preklasszikus korba (Kr. e. 1500-1000), néhányat a középső preklasszikus korba (i.e. 1000-400) datálták. A fejek közül a legkisebb 6 tonnát nyom, míg a legnagyobb különböző becslések szerint 40-50 tonnás, bár alkotói elhagyták, és közvetlenül a létrehozásához használt kőbánya mellett maradt befejezetlenül.