Óriás viperák
| óriás viperák | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Gyurza ( Macrovipera lebetina obtusa ) | ||||||||||||
| tudományos osztályozás | ||||||||||||
| Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosSzuperosztály:négylábúakKincs:magzatvízKincs:SzauropsidákOsztály:hüllőkAlosztály:DiapsidokKincs:ZauriiInfraosztály:LepidosauromorfokSzuperrend:LepidoszauruszokOsztag:pikkelyesKincs:ToxicoferaAlosztály:kígyókInfrasquad:CaenophidiaSzupercsalád:ViperoideaCsalád:ViperákAlcsalád:ViperákNemzetség:óriás viperák | ||||||||||||
| Nemzetközi tudományos név | ||||||||||||
| macrovipera reuss , 1927 | ||||||||||||
| ||||||||||||
Az óriásviperák ( lat. Macrovipera ) a viperák családjába tartozó mérgező kígyók nemzetsége .
A nemzetség képviselői Észak-Afrika , a Közel- és Közel-Kelet , valamint Ciprus és a Kikládok szigetein élnek sivatagokban, félsivatagokban és sztyeppékben .
Agresszív kígyók hírében állnak, és nagy mennyiségű mérget bocsáthatnak ki, ezért nagyon veszélyesnek tartják őket [1] .
Leírás
Ezeknek a kígyóknak a hossza eléri a 2 métert [2] , kivéve a Macrovipera schweizerit , amely rövidebb [1] . A fej széles, lapos, elválik a nyaktól. Hátát szabálytalan alakú kis pikkelyek borítják. Szupraorbitális scutes töredékes és részben tagolt.
Osztályozás
A nemzetségben 3 faj található [3] [4] :
- Macrovipera lebetina - gyurza, vagy Levant vipera
- Macrovipera razii
- Macrovipera schweizeri – milói vipera
Elosztás
A Gyurza a legkiterjedtebb e nemzetség fajaival rendelkezik : Észak-Afrika, Ciprus, Törökország, a Közel-Kelet országai, Örményország, Azerbajdzsán, Orosz Dagesztán, Irán, Afganisztán, Közép-Ázsia déli része (Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán), Afganisztán, Pakisztán, Északnyugat-India.
A korábban a gyurza alfajának tekintett Macrovipera schweizeri a Kikládok görögországi szigetein honos: Milos , Kimolos, Poliegos , Sifnos.
A mauritániai vipera, amely korábban a Macrovipera deserti alfajaként szerepelt összetételében, gyakori Észak-Afrika nyugati részén.
Galéria
-
Gyurza
-
Macrovipera schweizeri
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Mallow D, Ludwig D, Nilson G. 2003. True Vipers: Natural History and Toxinology of Old World Vipers. Krieger Publishing Company, Malabar, Florida. ISBN 0-89464-877-2 .
- ↑ lásd a fajok listáját: Ananyeva N. B. , Orlov N. L. , Khalikov R. G. , Darevsky I. S. , Ryabov S. A. , Barabanov A. V. Northern Eurasia hüllők atlasza (taxonómiai sokféleség, földrajzi eloszlás és természetvédelmi állapot). - Szentpétervár. : Orosz Tudományos Akadémia Állattani Intézete, 2004. - S. 218-219. - 1000 példányban. — ISBN 5-98092-007-2 .
- ↑ A hüllők adatbázisa : Macrovipera nemzetség
- ↑ Ananyeva N. B. , Borkin L. Ya., Darevsky I. S. , Orlov N. L. Ötnyelvű állatnevek szótára. Kétéltűek és hüllők. Latin, orosz, angol, német, francia. / főszerkesztőség alatt akad. V. E. Sokolova . - M . : Rus. lang. , 1988. - S. 363. - 10 500 példány. — ISBN 5-200-00232-X .