Hertzsprung | |
---|---|
lat. Hertzsprung | |
Jellemzők | |
Átmérő | 570 [1] km |
Átlagos mélység | 4500 [1] m |
Név | |
Névnév | E. Hertzsprung (1873-1967) - dán csillagász |
Elhelyezkedés | |
1°22′ s. SH. 128°40′ ny / 1,37 / 1,37; -128,66° É SH. 128,66° ny pl. | |
Mennyei test | Hold |
Hertzsprung | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Hertzsprung kráter ( lat. Hertzsprung ) egy hatalmas kráter a Hold túlsó részének egyenlítői régiójában , az egyik legnagyobb holdkráter . Átmérő - 570 km [1] , a középpont koordinátái - 1°22′ é. SH. 128°40′ ny / 1,37 ° É SH. 128,66° ny e. [3] . Einar Hertzsprung dán csillagász nevét viseli . Ezt a nevet a Nemzetközi Csillagászati Unió hagyta jóvá 1970-ben [3] . / 1,37; -128,66
A Hertzsprung mérete meghaladja a látható oldal holdtengereinek egy részét. Velük ellentétben azonban a területnek csak egy kis részét borítja láva. Ez vonatkozik a Hold túlsó oldalán lévő egyéb becsapódási struktúrákra is: a vulkánkitörések mértéke ott sokkal kisebb volt, mint a látható oldalon . Így a Hertzsprung egy thalassoid (sötét lávával nem töltött becsapódási medence), és kráternek hívják, nem tengernek.
Ez a kráter a Nektár-korszakban [4] keletkezett egy nagy aszteroida becsapódása következtében . Ez egy többgyűrűs üreg. Két gyűrű egyértelműen kifejeződik: 570 km átmérőjű (fő) és 270 km (belső). Ezenkívül a kráterben (400 km és 140 km átmérőjű) más gyűrűk nyomai is vannak . A Hertzsprung átlagos mélysége 4,50 km, térfogata 640 000 km 3 , a sánc magassága 1,06 km [1] . A belső gyűrűn belül a felület simább és fiatalosabb, mint kívül. Ez arra utal, hogy láva borítja, amely sokkal később tört ki, mint a kráter kialakulása. A kráterhez negatív gravitációs anomália társul : a gravitációs gyorsulás ott 45 m Gal -al csökken [5] .
A Hertzsprungot a későbbi becsapódások jelentősen megsemmisítették , sok kisebb krátert hagyva rajta. Aknáját északkeleten a 120 km -es Michelson -kráter , nyugaton a 100 km-es Vavilov -kráter zárja el . Hertzsprung további közvetlen szomszédai a Lucretius kráterek délkeleten, Evans délnyugaton, Chaucer nyugaton és Grigg kráterek északon.
A Hertzsprungot a tenger keleti medencéjét létrehozó becsapódás okozta kilökődés borítja . Ennek a medencének számos másodlagos krátere van (amelyeket az ütközés során kilökődő testek alkotnak). Néhány ilyen kráter láncot alkot . Különösen a Hertzsprung-kráter déli részét szeli át a Lucretius-lánc . A Hertzsprungnak nincs sugárrendszere.
Ezek a kráterek, amelyek a Hertzsprung-kráter belsejében és annak szélén helyezkednek el, az ő nevét viselik egy nagy latin betűvel:
Hertzsprung [3] | Koordináták | Átmérő, km |
---|---|---|
D | 3°26′ é. SH. 126°12′ ny / 3,43 / 3,43; -126.20 ( Hertzsprung D )° É SH. 126,20° ny pl. | 48 |
H | 1°16′ dél SH. 125°09′ ny / 1,26 / -1,26; -125.15 ( Hertzsprung H )° S SH. 125,15° ny pl. | húsz |
K | 0°40′ D SH. 128°29′ ny / 0,67 / -0,67; -128,48 ( Hertzsprung K )° S SH. 128,48° ny pl. | 27 |
L | 0°13′ s. SH. 128°42′ ny / 0,22 / 0,22; -128,70 ( Hertzsprung L )° É SH. 128,70°W pl. | 35 |
M | 7°33′ dél SH. 129°47′ ny / 7,55 / -7,55; -129,79 ( Hertzsprung M )° S SH. 129,79° ny pl. | 36 |
P | 0°08′ D SH. 130°14′ ny / 0,14 / -0,14; -130,24 ( Hertzsprung P )° S SH. 130,24° ny pl. | 22 |
R | 0°16′ D SH. 132°48′ ny / 0,27 / -0,27; -132,80 ( Hertzsprung R )° S SH. 132,80°W pl. | harminc |
S | 0°27′ s. SH. 133°24′ ny / 0,45 / 0,45; -133,40 ( Hertzsprung S )° É SH. 133,40° ny pl. | 49 |
V | 5°04′ s. SH. 134°10′ ny / 5,07 / 5,07; -134,17 ( Hertzsprung V )° É SH. 134,17° ny pl. | 40 |
x | 3°41′ é. SH. 130°05′ ny / 3,68 / 3,68; -130.08 ( Hertzsprung X )° É SH. 130,08° ny pl. | 24 |
Y | 8°46′ é. SH. 131°59′ ny / 8,77 / 8,77; -131,99 ( Hertzsprung Y )° É SH. 131,99° ny pl. | 25 |