Szerbia SR címere

A Szerb Szocialista Köztársaság jelképe
Részletek
Jóváhagyott 1947. január 17
Használat A Szerb Szocialista Köztársaság jelképe
Festő George Andreevics

A Szerbiai Szocialista Köztársaság (Szerbiai Szocialista Köztársaság) címere a Szerb Szocialista Köztársaság, a JSZK -n belüli autonóm köztársaság egyik államszimbóluma . 1947. január 17- én hagyta jóvá a Szerb Népköztársaság Nemzetgyűlése (a címert Djordje Andreevich tervezte [1] ). A címert 2004 -ben törölték el , amikor a szerb parlament elfogadta Szerbia modern címerét . A címert 62 évig használták – hosszabb ideig, mint Szerbia bármely más címerét.

A címer leírása

A címer mező volt, egyik oldalról búzakalászokkal, másik oldaláról tölgyfalevelekkel körülvéve. A füleket alulról piros szalaggal kötötték össze 1804 és 1941 számmal, a fülek között piros pajzs volt fehér ocsillal (kereszt nélkül), a pajzs felett piros ötágú csillag, a fülek alatt pajzs volt egy nap és egy kerék fogaskerekekkel a nap hátterében. A fülek a paraszti munkát és az ország boldogulását, a nap Jugoszlávia újjáéledését, a vörös csillag a kormánypártot, a fogaskerekes kerék a fejlődő ipart, az 1804 és 1941 számok pedig az első szerb születés dátumát jelképezték . a törökök elleni felkelés és a náci Németország elleni háború kezdete . Az ocsillas pajzs az ortodox Szerbia kis címere volt, azonban a kommunista hatóságok levették a keresztet a pajzsról a szekularizáció részeként , hogy ne zavarják a vallásszabadságot.

Az 1947-es alkotmány kimondta a következőket:

4. cikk.
A Szerb Népköztársaság állami jelképe egy mező, amelyet egyik oldalról búzakalászok, másik oldalról tölgylevelek vesznek körül. A búzakalászokat és a tölgyágakat szalaggal kötik át, amely az 1804-es és 1941-es szerb nemzeti felkelés dátumát ábrázolja. Fent, a fülek és a levelek között egy ötágú csillag látható. A csillag alatt a nap hátterében egy kerék, közvetlenül felettük pedig egy négy ocsils pajzs található [2] .

Eredeti szöveg  (szerb-chorv.)[ showelrejt] Član 4
Državni grb Narodne Republike Srbije pretstavlja polje okruženo s jedne strane žitnim klasjem, as druge strane lisnatim hrastovim grančicama. Žitno klasje i hrastove grančice povezane su dole trakom na kojoj su ispisane godine narodnih ustanaka u Srbiji, 1804 és 1941. U polju iznad trake nalazi se sunce, au suncevom polju deo zupčanika. Nad sunčevim zrakama je štit na kome su pravilno raspoređena četiri ocila.

Az 1963-as alkotmány kimondta:

8. cikk.
A Szerb Szocialista Köztársaság címere egy mező, amelyet egyik oldalról búzakalászok, másik oldalról tölgylevelek vesznek körül.
A búzakalászokat és a tölgyágakat szalaggal kötik át, amely az 1804-es szerb felkelés, valamint a népi felszabadító háború és az 1941-es szocialista forradalom kezdetét ábrázolja. Fent, a fülek és a levelek között egy ötágú csillag látható. A csillag alatti mezőben a nap, a háttérben pedig egy fogaskerekes kerék. Fölöttük egy négy oszcillával rendelkező pajzs található, amely a sarkoknál megfelelően helyezkedik el [3] .

Eredeti szöveg  (szerb-chorv.)[ showelrejt] Član 8.
Grb Socijalističke Republike Srbije predstavlja polje okruženo s jedne strane žitnim klasjem, as druge strane lisnatim hrastovim grančicama.
Žitno klasje i hrastove grančice povezane su dole trakom na kojoj su ispisane godine ustanka srpskog naroda 1804. i godina početka narodnooslobodilačkog rata i socijalističke revolucije 1941. U polju iznad trake nalazi se lik sunca, au suncevom polju deo zupčanika. Nad sunčevim zrakama je štit na kome su pravilno raspoređena četiri ocila.

Az 1974-es alkotmányban ugyanez szerepelt az 5. cikkben, és a címer leírása ugyanaz maradt. [4] A címer Jugoszlávia felbomlása után 2004-ig Szerbia hivatalos címere maradt. 1992. május 31- én az állami jelképekről tartott népszavazáson [5] [6] a választópolgárok többsége a vörös csillaggal ellátott zászló és Szerbia hagyományos, pajzs formájú címerének jóváhagyása mellett szavazott. Szerb kereszt kétfejű sas nélkül. A népszavazás eredményét azonban nem ismerték el, mivel a szavazók több mint fele nem vett részt azon (köztük Koszovó). Szerbia SZK címere 2004. augusztus 17- ig Szerbia címere maradt , egészen a Szerb Köztársaság címerének, zászlajának és himnuszának használatáról szóló rendelet elfogadásáig a Közgyűlésben - a használat címerének már 1882. június 16-án jóváhagyott . A zászlót, a címert és a himnuszt végül 2009. május 19-én hagyták jóvá a Szerb Köztársaság címerének, zászlajának és himnuszának jóváhagyásáról és használatáról szóló új törvényben.

Jegyzetek

  1. Kruna vezeti a köztársaságot Archiválva : 2009. szeptember 4., The Wayback Machine , Evening News , 2006. június 27.  (szerb.)
  2. Ustavotvorna skupština Narodne Republike Srbije (1947. január 17.) Ustav Narodne Republike Srbije, bm: bi, bg, str. 8. od 108 str.  (nem elérhető link)  (szerb.)
  3. Narodna skupština Narodne Republike Srbije (1963. április 9.) Ustav Socijalističke Republike Srbije, Beograd : Savremena administracija, 1963., str. 14. i 15.  (elérhetetlen link)  (szerb.)
  4. Skupština Socijalističke Republike Srbije (1974. február 25.) Ustav Socijalističke Republike Srbije, Beograd : Službeni list SFRJ, 1974., str. 28.  (elérhetetlen link)  (szerb.)
  5. Skrozza, Tamara; Grujičic, Nebojša. Szimboli Državne Zajednice Srbija i Crna Gora : Plavo i plavetno na paragvajski način  (szerb) . Tjednik Vreme - broj 632 . Izdavač: NP "Vreme" doo (2003. február 13.). Letöltve: 2009. június 26. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 29..
  6. Svi naši referendumi  (szerb.) . Vajdasági Rádió és TV (2008. március 6.). Letöltve: 2009. június 26. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 29..

Lásd még