Falu | |
Georgievka | |
---|---|
51°56′00″ s. SH. 47°16′20″ hüvelyk e. | |
Ország | Oroszország |
A szövetség tárgya | Szaratov régió |
Önkormányzati terület | Marxovszkij |
Történelem és földrajz | |
Alapított | 1768 |
Korábbi nevek | Glarus, Bieberstein |
Időzóna | UTC+4:00 |
Népesség | |
Népesség | ↗ 573 [1] ember ( 2010 ) |
Digitális azonosítók | |
Irányítószám | 413075 |
OKATO kód | 63226820001 |
OKTMO kód | 63626430121 |
Szám SCGN-ben | 0044546 |
Georgievka egy falu a szaratovi régió Marxovsky kerületében .
Területileg a zorkinszki önkormányzatnak van alárendelve . A Vortuba folyó jobb partján található, 45 km-re északkeletre Marx városától és 14 km-re a vasúttól. állomások[ mi? ] .
1768-ban alapították a dacos Cano de Beauregard báró német gyarmatosítói [2] . Klaus (A mi kolóniáink) szerint a kolónia 1764-1766 között települt le. Az első lakók 25 család Dessauból, Württembergből és Darmstadtból. A nevet annak az egyik svájci kantonnak a neve adta, amelynek képében a Volga-vidék német gyarmatain akarták bemutatni a földművelést és a földművelést.
1915 után a kolónia a Georgievskoe nevet kapta . 1927-ben a Szovjetunió Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának „A Volga-vidéki autonóm S. S. R. Nemcev közigazgatási felosztásának megváltoztatásáról és a korábbi nevek 1914 előtt létező német falvakhoz való hozzárendeléséről” szóló rendeletével. a korábbi Glarus nevet visszakapta a falu.
A lakosok mezőgazdasággal (búza, rozs, dohány, burgonya), kézművességgel (szalmafonás), kereskedelemmel, kertészkedéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A Központi Statisztikai Bizottság 1859-es adatai szerint a Glarus német gyarmatnak evangélikus temploma, iskolája, gyára és malma volt, 1910-ben pedig evangélikus temploma, egyházi iskolája. 1918 márciusában-áprilisában a gyarmatosítók aktívan szembehelyezkedtek a szovjet kormánnyal és annak háborús kommunista politikájával.
A volgai németek Munkaközösségének (Autonóm Területének) megalakulása után Glarus falu az ASSR NP Paninsky (1921-1922) és Marksstadt (1922-1935) kantonjai Glarus Falutanácsának közigazgatási központja lett. 1935. január 1-től, az Unterwalden kanton Marxstadttól való elválasztása után, és az ASSR NP 1941-es felszámolásáig Glarus falu az ASSR NP Unterwalden kantonjához tartozott. Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1942. július 2-i rendeletével „A Szaratov régió egyes vidéki tanácsainak és településeinek átnevezéséről” Glarus falut Georgievkára keresztelték át . 1941-1954-ben a falu a szaratovi régió Unterwaldensky (1942-től - Podlesnovsky) járás Glarusszkij (1942 óta - Georgievsky) községi tanácsának, 1959-1961-ben pedig a Balakovszkij körzet közigazgatási központja volt. 1961 óta - a Marksovsky kerületben. 1967-1970-ben a falu a Vorotajevszkij Községi Tanács, 1970 óta a Georgievszkij Községi Tanács közigazgatási központja volt.
Az 1950-es és 1980-as években a faluban volt a V. I. Leninről elnevezett kolhoz központi birtoka. A modern faluban van középiskola, kultúrház, FAP, posta.
Georgievka D. Prakht szovjet tanár és A. A. Jordan Kirgiz Köztársaság miniszterelnökének (1934-2006) szülőhelye.
Maria Yekel és Friedrich Seifert – az írónő, a filológia doktora, az Orosz Állami Humanitárius Egyetem professzora, Elena Seifert nagyszülei – szülőhelye .
A volgai német ASSR közigazgatási-területi felosztása | ||
---|---|---|
Közigazgatási központ Engels Városi települések a kantonokon kívül Engels városa munkatelepülés Krasny Tekstilshchik Kantonok Balzersky Gmelinsky Gnadenfluhrian Dobrinszkij Zelmansky Zolotovszkij Ilovackij Kamensky Krasznojarszk Krasznokutszkij Kukkus Lysandergean Mariental Marksstadt Pallasovszkij Pokrovszkij Staro-Poltava Ternovszkij Unterwalden Fedorovszkij frank Eckheim Erlenbach Yagodno-Polyansky |