| Falu | |
| ahol | |
|---|---|
| fehérorosz Gdzien | |
| 51°19′53″ s. SH. 30°26′20 hüvelyk e. | |
| Ország | Fehéroroszország |
| Vidék | Gomel |
| Terület | Braginsky |
| községi tanács | Komarinsky |
| Történelem és földrajz | |
| Első említés | 16. század |
| NUM magasság | 104 m |
| Időzóna | UTC+3:00 |
| Népesség | |
| Népesség | 165 ember ( 2004 ) |
| Digitális azonosítók | |
| Telefon kód | +375 2344 |
| Irányítószám | 247653 |
Gden ( fehéroroszul Gdzen ) egy falu Fehéroroszországban , a Gomel régió Braginszkij kerületében , a Komarinszkij-szelszovjetben .
68 km-re délre Bragintól , 191 km-re Gomeltől , 15 km-re Csernobiltól , 26 km-re a Posudovo vasútállomástól (az Ovruch - Poltava vonalon), 2,5 km-re az ukrán államhatártól . Egyenes vonalban a csernobili atomerőműhöz 23 km.
A Braginka folyó (a Dnyeper folyó mellékfolyója ).
Közlekedési kapcsolatok az országút mentén, majd a Komarin - Bragin autópálya mentén .
Az elrendezés egy ívelt délnyugat-északkeleti utcából áll, amelyhez rövid utcák kapcsolódnak. Kúria típusú fa- és téglaházakból álló épület.
A régészek által felfedezett kora vaskori és Kijevi Rusz korszak ókori települése (az északnyugati peremvidéken, a Braginka folyó bal partján, a Gorodok traktusban) e helyek ősidők óta való betelepüléséről tanúskodik. Az írott források szerint a 16. századtól községként ismert a Lengyel Királyságban. A Nemzetközösség 2. felosztása ( 1793 ) után az Orosz Birodalom részeként. 1834-ben a gorvátok birtokában. 1885-ben a Jolcsenszki Volosztban, Rechitsa kerületben, Minszk tartományban . 1897-ben volt: templom, műveltségi iskola, bolt, kocsma.
1926. december 8-tól a komarinszki gdenszki községi tanács központja, 1926. december 25-től a recsicsai Braginszkij járás , 1927. június 9-től a Gomel (1930. július 26-tól) járás, 1938. február 20-tól. , Polesskaya , 1954. január 8-tól, Gomel régiók.
Az iskola 1929-ben működött. 1930- ban megszervezték a "Vörös Ukrajna" kolhozot , kovácsműhely, gőzmalom működött. A Nagy Honvédő Háború idején 1943. január 14-én a megszállók 10 falusi lakost lőttek le (a fasizmus áldozatainak sírjában temették el a falu központjában). A Gden és Chikalovichi falvak melletti csatában 1943. szeptember 22-én a századparancsnok, főhadnagy V.N. 1943 szeptemberében 12 katona halt meg a falu közelében (a kolhoz igazgatóság épülete melletti tömegsírba temették őket). 1943. szeptember 23-án szabadult. 146 helyi lakos halt meg a frontokon és a partizánharcban. Obeliszket állítottak az 1966-ban elhunytak emlékére. A "Vörös Ukrajna" kolhoz központja. Volt itt középiskola, művelődési ház, könyvtár, mentő- és szülészeti állomás, posta, fogyasztói szolgáltató műhely, 3 üzlet.
A csernobili atomerőmű 1986-os balesete után a települést szinte teljesen kiürítették és újratelepítették. De már 1987-1990-ben a lakók többsége visszatért. 1991-ben került sor a 2. betelepítési hullámra, amely után a lélekszám nem haladta meg a 100 főt.
2002. január 4-ig a Komarinszkij Tanács részeként [1] . 2002. január 4-től 2006. október 31-ig a Verkhnezharovsky községi tanács részeként [2] .