A Hamburgi Admiralitás volt Hamburg legfontosabb kikötői hatósága 1623 és 1811 között.
Az Admiralitást 1623 - ban alapították hamburgi kereskedők kezdeményezésére, hogy megvédjék a kalózoktól a főként az Atlanti-óceánon közlekedő kereskedelmi hajókat.
Az Admiralitás irányította a hamburgi arzenált is. Neki köszönhetően sikerült váltságdíjat fizetni a kalózok által elrabolt hamburgi tengerészekért.
Az Admiralitásnak saját hajógyára volt, ahol kísérőhajókat építettek, főleg fregattokat: Wapen von Hamburg (I), Wapen von Hamburg (II), Wapen von Hamburg (III), Wapen von Hamburg (IV), "Leopoldus Primus" és " Admiralit fon". Hamburg.
Fokozatosan azonban más feladatokat is az Admiralitásra ruháztak: ez volt a kikötő legfelsőbb rendőri hatósága, az igazgatóság az Alsó-Elbán a révkalauz, valamint a neuwerki világítótornyokért és az Elba navigációs tábláiért volt felelős. Ezenkívül 1623 óta admiralitásként a legmagasabb bírói testület a kikötőben a hajózási és tengeri kereskedelemmel kapcsolatos vitákban. Így az Admiralitás a biztosításért és a légiforgalmi irányításért is felelt.
1754-ben a hamburgi hajózási iskola megalakulása szabályozta és megszervezte a kapitányok képzését [1] .
Mivel néhány kereskedő nem volt megelégedve az Admiralitás munkájával, 1662-ben megalapították a „Kísérők küldöttségét”, amely végül a Hamburgi Kereskedelmi Kamara lett. Miután 1811-ben elfoglalták a várost Bonaparte Napóleon francia csapatai, az Admiralitás feloszlott. Feladataikat a kereskedelmi bíróságra és az újonnan létrehozott hajózási és kikötői küldöttségre ruházták át.
A hamburgi kikötő hatóságai továbbra is lobogtatják az Admiralitás zászlaját, a hamburgi zászlót kék horgonyos sárga keresztrúddal, a várkapukon kívül. Szolgálati zászlóként is használják a vízen: a tűzoltóhajók és a vízirendőrség hajói hordják fedőként , korábban bádogból, ma kemény műanyagból.