Gázgazdálkodás
A gázgazdálkodás búvárszámítások sorozata , amely a következő kérdések megválaszolására szolgál:
- Hány és milyen gázkeverékre van szükség egy merüléshez?
- Milyen térfogatú hengereket használnak majd ?
- Mekkora nyomásnál kell a hengerekben indítani a visszatérést?
- Mikortól kell elkezdeni a visszaküldést?
- Milyen gázkeverék-tartalék szükséges?
A percfogyasztás mennyisége
A gázgazdálkodásban a számítások alapja az RMV ( angolul. Respiratory minute volume - the volume of minute cycle ), a légzés sebessége. Egy kezdő búvárkodásban az RMV érték nagyobb, mint egy tapasztalt úszó esetében. Kísérletileg meghatározva. A mérések előtt meg kell határozni a ballon térfogatát. A méréshez búvárfelszerelést helyeznek fel, az úszó a felszínen lebeg, a búvárkodáshoz szokásos módban a légzést tüdőgépen keresztül végezzük. Két módszer létezik:
- A nyomásmérőn egy „kerek” szám kerül kiválasztásra (a metrikus rendszer esetében általában 10 bar többszöröse - a búvárnyomásmérőket leggyakrabban 10 bar-os lépésekben osztják be), rögzítik azt az időpontot, amikor a kívánt nyomást elérték. Ezután a búvár addig úszik, amíg a nyomás 10 barral le nem esik. Kiderül, hogy mennyi ideig költöttek 10 bar-t a hengerből (szikra). Ezért , ahol a henger térfogata literben; T az az idő percben, ameddig a nyomás a hengerben 10 barral csökkent.


- Az időt rögzítjük, a nyomást a hengerben meghatározzuk. Ezután az úszónak egész számú percet (általában 5-öt) kell úsznia. Az úszás után kiderül a léggömb nyomása. Ezért, ahol a nyomás a kísérlet elején, a nyomás a kísérlet végén, a henger térfogata literben; T a kísérlet ideje, percben.




A nagyobb pontosság érdekében ajánlatos az első módszert használni, mivel meglehetősen nehéz pontosan mérni a nyomásesést (a nyomásmérő skálaosztása - 10 bar, hiba - 5 bar).
Ha a kísérlet eredményeként a percáramlás térfogata 20 liter/perc alattinak bizonyult, a további számításokhoz a 20 liter/perc RMV értéket vesszük figyelembe . Nem megengedett kisebb értékek használata a számításokhoz .
Szükséges gázmennyiség
A szükséges gázmennyiséget a merülés minden szakaszára kiszámítják. A bemerülés szakasza alatt azt jelenti, hogy bizonyos ideig egy adott mélységben tartózkodunk. A gázkeverék fogyasztását a képlet számítja ki Ez a számítás minden búvárkodásban használt gázkeverékre vonatkozik.

Tartalékgázok
- Technikai merüléseknél a minimálisan szükséges gáztartalék 1/3-nak számít: a gázkeverék egyharmadának elegendőnek kell lennie mindkét úszó számára, ha a merülés legtávolabbi pontján valamelyiküknél a felszerelés meghibásodik, hogy visszatérjen a merülésbe. felületre vagy a dekompressziós keverékre való váltás mélységéig.
- Dekompressziós keverékek esetében a tartalék 1/6; Ebben az esetben a tartalékokat úgy számítják ki, hogy a dekompressziós gáz teljes elvesztése esetén a merülés előző szakaszából származó keveréktartalék (alacsonyabb oxigéntartalommal) elegendő legyen a dekompresszióhoz az aktuális szakaszban.
Hengerek kiválasztása
A palackok űrtartalmának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a merüléshez szükséges mennyiségű gázkeveréket az ilyen típusú palackoknál megengedett nyomáson tárolják.
Visszatérő nyomás
A visszatérő nyomást a minimális gázellátású úszóra és a maximális légzésszámmal rendelkező úszóra számítják ki. Visszatérő nyomás számítási lehetőségei:
- Mindkét úszó azonos légzésszámmal és azonos térfogatú léggömbökkel rendelkezik. , ahol P a kezdeti nyomás a hengerekben; - visszatérő nyomás.


- Az úszók légzési sebessége és/vagy tartálytérfogata (gáztartalék) eltérő. , ahol a visszatérő nyomás, bar-ban; Az RMV a legintenzívebben lélegző úszó légzésszáma, liter/percben; - mélyponti idő (beleértve az emelkedés idejét az első másik gázra váltás előtt), percben D - merülési mélység, méterben; - a kisebb henger térfogata (kisebb iker), literben. Elvileg mindkét úszó RMV-jének összegével helyettesíthető, azonban az RMV kétszeres használata biztonságosabb.





Visszatérési idő
A visszatérés az alsó idő felének lejártakor kezdődik.
Példa
Irodalom