← 2002 2009 → | |||
Parlamenti választások Németországban (2005) | |||
---|---|---|---|
2005. szeptember 18 | |||
Kiderül | 77,7% [1] | ||
Pártvezető | Angela Merkel | Gerhard Schroeder | Guido Westerwelle |
A szállítmány | CDU/CSU | SPD | FDP |
Beérkezett helyek | 226 / 614( ▼ 22) | 222 / 614( ▼ 29) | 61/614( ▲ 14) |
szavazatokat | 16 631 049 (35,2%) |
16 194 665 (34,2%) |
4 648 144 (9,8%) |
változás | ▼ 3,3% | ▼ 4,3% | ▲ 2,5% |
Szociológiai felmérés adatai | |||
2005.09.16 | 41,5% | 32,5% | 8,0% |
Az elmúlt választások | 248 / 603(38,5%) | 251 / 603(38,5%) | 47/603(7,4%) |
Pártvezető | Oscar La Fontaine | Yoshka Fischer | |
A szállítmány | Baloldali Párt | Zöld | |
Beérkezett helyek | 54 / 614( ▲ 52) | 51/614( ▼ 4) | |
szavazatokat | 4 118 194 (8,7%) |
3 838 326 (8,1%) |
|
változás | ▲ 4,7% | ▼ 0,5% | |
Szociológiai felmérés adatai | |||
2005.09.16 | 8,5% | 7,0% | |
Az elmúlt választások | 2/603(négy%) | 55/603(8,6%) | |
Szociológiai felmérés adatai | |||
2005.09.16 | |||
Más pártok | NPD , republikánusok , szürkék , családi párt | ||
Választási eredmény | a CDU/CSU és az SPD "nagykoalíciójának" létrehozása |
A 16. Bundestag előrehozott választásait 2005. szeptember 18- án tartották . Ennek eredményeként a CDU/CSU és az SPD pártok koalíciót alkottak, és Angela Merkelt választották meg szövetségi kancellárnak .
Miután 2005 májusában elvesztette a kormányzó SPD-t a regionális választásokon Észak-Rajna-Vesztfália kulcsfontosságú tartományában , Gerhard Schröder szövetségi kancellár (SPD) bejelentette, hogy már nem biztos abban, hogy az általa megkezdett szociális reformok támogatottak-e. Magának a kancellárnak a kérésére a Bundestag bizalmatlanságot szavazott neki az előrehozott választások megtartása érdekében. A kancellár ezzel új legitimációt remélt a nemzeti megújulás útjának folytatásához. A választásokat 2005. szeptember 18-ára tűzték ki, egy évvel korábban a szokásos ciklusban vártnál.
A kormányzó "piros-zöld" koalíció legfőbb ellenfele, a CDU/CSU párt Angela Merkelt, a CDU elnökét jelölte szövetségi kancellárjelöltnek. Győzelem esetén a Liberális Demokraták FDP - t nevezte meg preferált partnerének a kormányalakításban . A CDU fő kritikája Schroederrel szemben az ország magas munkanélkülisége és alacsony gazdasági növekedése volt. Merkel ezeket a problémákat a hozzáadottérték-adó emelésével , egykulcsos jövedelemadó bevezetésével és a munkavállalók jogainak megnyirbálásával kívánta megoldani.
A nagyon alacsony kezdeti értékelés ellenére az SPD és a Zöldek aktívan védték reformmenetüket, csökkentve a társadalmi kötelezettségeket is, de kevésbé élesen és nem a társadalmi igazságosság rovására, ahogy azt az erősen kritizált CDU javasolta. Úgy tűnik, a CDU radikális és ingadozó programja a választási kampány során a választók körében is félelmet keltett, aminek következtében a CDU kezdeti, májusban jegyzett népszerűsége fokozatosan halványulni kezdett.
Ugyanakkor a nyár folyamán egy új politikai erő is megjelent az országban, a Baloldali Párt (Die Linkspartei.PDS). Az NDK egykori szocialista pártjának tagjaiból és az SPD baloldali tagjából alakult, élükön Oscar La Fontaine volt elnökkel , aki nem értett egyet Schröder centrista politikájával.
Az SPD választási kampányának tervezett költsége huszonöt millió euró volt. Három héttel a választások előtt ez az összeg 10%-kal nőtt. A választási kiadások terén a szociáldemokraták egyértelműen megelőzik az Angela Merkel szövetséget, nem beszélve a 3,5 és 4,5 millió euró közötti összeget lepergető kisebb pártokról. [2]
A szeptember 18-i választásokon a pártok a következő eredményeket értek el:
A CDU/CSU egyesülése, bár a Bundestag legnagyobb frakciójává vált, még mindig a vártnál jóval alacsonyabb eredményeket mutatott. Viszonylag erős eredményt ért el az FDP, de ennek ellenére a CDU/CSU és az FDP tervezett „ fekete-sárga koalíciója ” nem kapott parlamenti többséget. Az SPD és a Zöldek kormányzó „ piros-zöld koalíciója ” sem kapta meg . A Baloldal kizárta annak lehetőségét, hogy a két legerősebb párt valamelyikével koalícióra lépjenek.
2005. október 2-án az 1. drezdai választókerület szavazott. A Bundestag általános mandátumelosztása nem változott, de a CDU és az FDP regionális csoportjai közötti mandátumelosztás megváltozott.
Október 10-én a CDU / CSU és az SPD képviselői bejelentették a „nagykoalíció” létrehozásáról szóló tárgyalások sikeres lezárását. November 22-én a Bundestag 397 szavazatával Angela Merkelt Németország kancellárjává választották.
Választások és népszavazások Németországban _ | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
parlamenti választások |
| ||||||||||||
elnökválasztás _ |
| ||||||||||||
Európai Parlamenti választások |
| ||||||||||||
népszavazások |
|