Akarat

A végrendelet a jogalany akaratlagos cselekménye, amellyel a jog a jogok és kötelezettségek keletkezését, megváltozását, megszűnését társítja. A polgári jog elmélete szerint az akaratnak és az akaratnak meg kell felelnie egymásnak (akarat és akarat egysége), mint az ügylet érvényesnek való elismerésének kritériuma [1] .

Az akarathiány beismerésének következményei

Ha az ügylet megkötésekor nem történik akaratnyilvánítás, az ilyen ügylet bíróság előtt megtámadható és érvénytelennek nyilvánítható. A polgári jog meghatározza az ilyen akarat- és akarathibákat:

• a végrendelet nem felel meg a végrendeletnek - az ügylet megtévesztés, erőszak, fenyegetés hatása alatt, rendkívül kedvezőtlen feltételek mellett történt, amelyet a másik fél nehéz körülmények kombinációja miatt kihasznált ( kötvényügylet ) (179. cikk) az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve );
• a végrendelet megfelel az akaratnak, de a végrendelet olyan külső tényezők hatására jött létre, amelyek hátrányosan befolyásolták annak kialakulását - jelentős hiba hatására létrejött ügylet (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 178. cikke);
• a végrendelet olyan állapotban készült, ahol az állampolgár nem volt képes cselekedeteinek értelmét megérteni vagy irányítani, pl. nem volt akarat az üzletkötésre (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 177. cikke) [1] [2] .

A végrendelet típusai

Amikor a törvény és a doktrína cselekményekről beszél, akkor, hacsak másként nincs meghatározva, mind pozitív, mind negatív akaratról van szó:

• pozitív akarat - aktív viselkedés, cselekvés;
• negatív - passzív viselkedés, tétlenség [1] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 Gongalo, B.M. , 2017. Polgári jog: Tankönyv. M.: Statútum, p. 89-257.
2. ↑ [1] 2021. november 22-i archív másolat az Orosz Föderáció Wayback Machine Polgári Törvénykönyvében, IV. alszakasz