A Vörös Hadsereg légideszant hadteste

Az Airborne Corps ( VDK ) a Vörös Hadsereg légideszant csapatainak katonai alakulata a Szovjetunió fegyveres erőiben a Nagy Honvédő Háború előtt és alatt , taktikai és egyes műveleti feladatok megoldására.

Összetétel

A Bolsevik Kommunista Párt Szövetségének Központi Bizottsága és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa jóváhagyta 5 légideszant hadtest létrehozását, amelyek mindegyike a következőkből áll :

Minden légi brigád a következőkből áll:

Hadtest összesen 8020 fő, minden dandár - 2588 fő. Ezeknek az alakulatoknak a felszerelését a Vörös Hadsereg meglévő erejének rovására rendelték el. Az újonnan létrehozott hadtestet be kellett vetni: KOVO  -2-ben, ZapOVO  -ban 1-ben, PribOVO  -ban 1-ben, OdVO  -ban 1-ben.

Fegyverzet

Az állam szerint a légideszant hadtest alakulatainak és egységeinek személyi állománya a következőkkel volt felfegyverkezve:

A személyi állomány és a katonai felszerelések leszállására katonai szállító légi egységeket csatoltak az alakulathoz.

Harc

Nagy létszámuk ellenére a szovjet ejtőernyősök a háború elején puskaalakulatokként működtek a balti -tengeri , fehéroroszországi és ukrajnai frontok részeként . A háború első heteiben a repülőgép-flotta óriási veszteségei, a nagy leszállási műveletek tervezésének és végrehajtásának képtelensége befolyásolta.

A következő légideszant csapatok közvetlenül vettek részt az ellenséges harcokban :

Tehát az 1942- es Vjazemszkij légideszant hadművelet során a 4. légideszant hadtestet leszállták a Vyazma régióban (több mint 10 000 ember, 24 ágyú, 180 aknavető, 378 páncéltörő puska ).

A képzett személyi állomány és a légiközlekedési eszközök hiánya miatt 1942 végén a légideszant hadtestet légideszant hadosztályokká alakították, amelyek közönséges puskás alakulatként harcoltak. A légideszant hadosztályok helyett 1943 nyarára 20 gárda-deszant dandár alakult.

A Dnyeper légideszant hadművelet végrehajtásához 1943-ban három légideszant dandárt egyesítettek egy légideszant hadtestté. 1944-1945 végén a légideszant hadosztályok jelentős részét puskáshadosztályra keresztelték.

Jegyzetek

  1. Reshin, 1998 , p. 104-108.
  2. Holjavszkij, 1998 .

Irodalom

Linkek