Wigerich, Lotharingiai nádor gróf
| Vigerich (Vigerik) | |
|---|---|
| német Wigerich , lat. Widericus, Windericus, Widiacus | |
| Lotharingiai Pfalz gróf | |
| 915 / 916 - kb. 919 | |
| Előző | Rainier I Longneck |
| Utód | Giselbert (Gilbert) |
| Trieri Stadgraf | |
| 899 | |
| Gróf Biedgauban | |
| 902/909 _ _ | |
| Gróf az Ardennengauban | |
| Születés | RENDBEN. 870 |
| Halál | 916 / 919 |
| Nemzetség | vigerichidae |
| Apa | Odakar (?) |
| Házastárs | Cunigunde [1] |
| Gyermekek | Friedrich I [2] , Adalberon I [1] , Goselo [1] , Giselbert I (Ardennengau grófja) , Liutgard of Bidgausky [d] [1] , Siegfried , Sigebert of Lorraine [d] és Mathilde von Lothringen [d] [3] |
Wigerich ( Wigerik ; németül Wigerich , lat. Widericus , Windericus , Widiacus ; 870 körül - 916/919 körül ) - gróf Trierben 899/902- ben , gróf Bidgauban 902 / 909-ben , gróf Ardennengau - ban , Lorraine palatsau óta 915/916 , a mecheleni St. Rumoldusabtai kolostorok Vogtja ( len Liège püspökétől ) és Gastiere ; Lotaringia egyik leghatalmasabb grófja; a Wigerichidák házának (vagy az Arden-háznak) az őse.
Életrajz
Eredet
Wigerich pontos eredete ismeretlen. Eduard Glawiczka kutatásai szerint apja Odakar (901/902 után halt meg), Bliesgauban , Bietgauban és Ardennengauban gróf, Rainier I. hainaut - i gróf egyik szövetségese, hosszú nyakú a harc Zwentibold lotharingiai király ellen . Ismeretes, hogy Wigerichnek volt egy testvére, Friedrich (meghalt 942-ben), egy gorzai kolostor szerzetese, később az ardenneki Szent Hubert kolostor apátja .
Board
Wigerich először 899. január 23-án jelenik meg a forrásokban – ő a trieri Stadgraf Zwentibold lotharingiai király cselekedetében, aki a trieri templomnak adományozott [4] . 902. szeptember 19-én már IV. Lajos király, a Gyermek törvénye is említi : Wigerich átengedte Trier Rathbod érsekének a jogot, hogy pénzt szedjen be a várostól [5] . Valószínűleg akkor már Bidgau grófja volt, azonban Trier városát megtartotta a birtokában. 909-ben Wigerichet Bidgau grófjaként említik – ő cserélte ki a trieri Szent Maximin kolostor tulajdonjogát [6] .
IV. Lajos király halála után Lotaringia gyermeke nem volt hajlandó elismerni az új királyt, Frank Konrádot , és 911-ben hűséget esküdött III. Károly francia királynak . Charles átvette Lotaringia birtokát, de elhagyta függetlenségét. Az igazi hatalom Rainier I Longneck kezében volt , aki megkapta a Lotaringia őrgrófja címet. Wigerich, aki Egyszerű Károly unokahúgával házasodott össze, élvezte Károly bizalmát. III. Károly egyik felvonásában az áll, hogy Wigerich a mecheleni Szent Rumoldusabtai kolostorok felügyelete alá került (a liege-i püspök hűbéreseként) és Gastier.
Renier 915-ös halála után Vigerichet Károly nevezte ki Lotaringia uralkodójává: III. Károly 916. január 19-i aktusában Lotaringia gróf nádorává (alkirályává) nevezték ki [7] . Ezt követően Wigerichről már nem esik szó. Tekintettel arra, hogy özvegye 920 körül újraházasodott, Vigerich ez idő előtt meghalt.
Házasság és gyerekek
Felesége: 907/910-től - Kunigunde , Irmentruda lánya, II. Lajos, Zaika [ 8] nyugatfrank királyának lánya . Gyermekek:
- I. Frigyes (meghalt 978-ban), Bar grófja, Felső - Lotharingia hercege 977 óta (előtte - herceghelyettes), a barruai ág alapítója
- I. Adalberon (meghalt 962-ben), Metz püspöke 925-954
- Giselbert (meghalt 965 előtt), gróf az Ardennengauban
- Sigebert (942 után halt meg)
- Gozlin (Gocelo) (meghalt 942/943), gróf Biedgauban és az Ardennengauban
- Siegfried (922-998), Luxemburg grófja 963-tól
- Liutgarda (960 után meghalt); 1. férje: metzi Adalbert gróf (meghalt 944-ben); 2. férje: Nordgau Ebergard IV gróf (meghalt 972/973-ban).
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 4 Cawley C. Medieval Lands : A középkori európai nemesi és királyi családok prozopográfiája
- ↑ Cawley C. Medieval Lands : A középkori európai nemesi és királyi családok prozopográfiája
- ↑ Lundy D. R. Wigerich Pfalzgraf von Lothringen Graf von Ardennengau und Trier // The Peerage
- ↑ Die Urkunden Zwentibolds, 27 // Schieffer, Th. (szerk.) MGH, IV. – Berlin, 1960.
- ↑ Die Urkunden Ludwigs des Kindes, 17 // MGH, IV / Schieffer, Th. (szerk.). – Berlin, 1960.
- ↑ Urkundenbuch zur Geschichte der, jetzt die Preussischen Regierungsbezirke Coblenz und Trier bildenden Mittelrheinischen Territorien, Erster Band, 153 / Beyer, H. (szerk.), . - Coblenz, 1860.
- ↑ Urkundenbuch zur Geschichte der, jetzt die Preussischen Regierungsbezirke Coblenz und Trier bildenden Mittelrheinischen Territorien, Erster Band, 159 / Beyer, H. (szerk.),. - Coblenz, 1860.
- ↑ Cunigouda apjának neve ismeretlen. Második házasságával, 920 körül, feleségül vette Rikhvin verdeni grófot (meghalt 923-ban).
Irodalom
- Hlawitschka Eduard. Die Anfänge des Hauses Habsburg-Lothringen. - S. 54, 58, 61-64, 68-70, 74, 107, 109-112, 116-121, 124-126, 130, 133, 136, 138, 146, 179.
- Van Droogenbroeck, FJ, „Paltsgraaf Wigerik van Lotharingen, inspiratiebron voor de legendarische graaf Witger in de Vita Gudilae”, Eigen Schoon en De Brabander 93 (2010) 113-136.
Linkek
- Alsó-Lotharingia nemessége: WIGERICH (III) (angol) . Középkori Földekért Alapítvány. Letöltve: 2011. december 18. Az eredetiből archiválva : 2012. március 23..
- Wigerich (német) . Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. Letöltve: 2011. december 18. Az eredetiből archiválva : 2012. március 26..
 Tematikus oldalak | |
|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák |
|
| Genealógia és nekropolisz | |
| Bibliográfiai katalógusokban |