| V-164 | |
|---|---|
| Vestas V-164 | |
| Típusú | Függőleges hárompengés |
| Célja | Energiaipar |
| Berendezés gyártó | Vestas |
| Kizsákmányolás | 2014- |
| Épült | ≈100 (2018) |
| Műszaki adatok | |
| Villamos teljesítmény, kW | 8000÷10000 |
| Penge fesztáv, m | 164 |
| Pengék száma, db | 3 |
| Forgási frekvencia, rpm | 4,8-12,1 |
| Támadási szög | független a pengénél |
| penge anyaga | üveggyapot |
| Sepert terület, m² | 21 124 [1] |
| Hőmérséklethatárok, °C | -15..35 |
| Offshore felhasználás | Igen |
| Becsült erőforrás, évek | 25 |
| Szél sebessége, m / s | |
| Minimális sebesség | négy |
| Fejlődés | |
| Tudományos rész | Vestas , DONG |
| Felépítés és üzemeltetés | |
| Az első minta felépítése | 2014. január 28. [2] |
| Elhelyezkedés |
Osterild, Sev. Jütland , Dánia [3] |
| egyéb információk | |
| Weboldal | http://vestas.com/ |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Vestas V-164 egy 8÷10 MW -os szélturbina , amelyet a dán Vestas cég tervezett és gyártott . A létesítményt elsősorban tengeri felhasználásra szánják [1] . Az első ipari üzemű generátor 2014 januárjában indult [2] [3] .
2014 és 2019 között ez volt a világ legerősebb soros szélturbinája , 2020-ban elvesztette a bajnoki címet a V-174 modellel szemben, amelynek kezdeti névleges teljesítménye 9,5 MW és rotorátmérője 174 méter [4] .
A turbina fejlesztésének célja a szélerőművek építéséhez szükséges műveletek számának és fenntartási költségeinek csökkentése volt azáltal, hogy kevesebb, nagyobb beépített kapacitású turbinát biztosítanak a társaság ügyfeleinek. Egy telepítés várható erőforrása 25 év [1] [3] .
Az első információk a modellről 2011-ben jelentek meg. A kezdeti 7 MW névleges teljesítményt később 8 MW-ra [1] [5] , később 9 MW-ra, majd 2018 szeptemberében 10 MW-ra emelték.