Falu | |
Felső Vaenga | |
---|---|
62°54′03″ s. SH. 43°04′01″ hüvelyk e. | |
Ország | Oroszország |
A szövetség tárgya | Arhangelszk régió |
Önkormányzati terület | Vinogradovszkij |
Vidéki település | "Osinovskoe" önkormányzati formáció |
Történelem és földrajz | |
Korábbi nevek | Filimonovszkaja |
Középmagasság | 20 m |
Időzóna | UTC+3:00 |
Népesség | |
Népesség | ↘ 18 [1] ember ( 2012 ) |
Nemzetiségek | oroszok |
Digitális azonosítók | |
Irányítószám | 164594 |
OKATO kód | 11214808002 |
OKTMO kód | 11614428126 |
Felső-Vaenga egy falu Oroszországban, az Arhangelszki régió Vinogradovszkij kerületében . Szerepel az "Osinovskoye" önkormányzati formációban .
A falu neve a Vaenga folyóból származik. A folyó neve a Chud "-enga" - folyó és a számi "vu-oyngga" - varázslat vagy "vuei" - "folyam" szóból származik.
A Verkhnyaya Vaenga a Vinogradovsky önkormányzati körzet Osinovsky vidéki településének része . Bár kezdetben egy Vaengsky vidéki település létrehozását tervezték, amelynek központja Vorontsy faluban volt . Felső Vaenga a Vaenga folyó bal és jobb partján található , Kvakhtyuga falu és Alsó-Vaenga falu között (a Vaenga folyó mentén).
Lehetetlen meghatározni Felső-Vaenga falu kialakulásának pontos dátumát. A krónikákban való megjelenése a 18. századra nyúlik vissza.
Meg kell jegyezni, hogy a falu 4 úgynevezett utcára oszlik: Grishkino, Kuliga (eredetileg Filimonovszkaja), Nyizsnyij Dvor (eredeti nevén Voskovskaya), Bor (eredeti nevén Sokolovskaya).
El kell mondanunk, hogy a Bor építése a Kruglets mezőről indult (az utca jelenlegi házai mögött, a folyó felé). De a jégsodródások miatt az összes épület megsemmisült. Ezt követően az emberek elkezdtek mindent újjáépíteni, távol a folyótól (ma Bor).
A házban általában két család lakott, gyakran családi kötelékekkel (például két testvér). A házak kályhái agyagból készültek. Az akkori faluház jellegzetessége volt a veres illata , kat. padlómosáshoz főzték a lakás takarítása során. A folyó menti élet miatt szükség volt csónakokra (longboatokra), egy macskára. a helyiek maguk készítettek, a növények gyökerei szolgáltak kötőanyagként. Érdemes megjegyezni, hogy jó értelemben Vaengában és környékén az építkezés a 19. század végén és a 20. század elején bontakozott ki.
Ami a falu vezetését illeti, munkamegosztás volt. Megválasztott igazgató, kat. elosztotta a feladatokat a lakosok között.
A faluban található egy egyedülálló 3 szintes épület - "magazeya" (raktár kolhoz gabona tárolására), 200 éve épült, kat. sokáig nem használt. Különlegessége a kor mellett az építkezéshez kiválasztott anyagban is rejlik. Egy művezetőt, egy macskát hívtak meg a raktár építésére. átment az erdőn, és kiválasztotta a nem korhadt fákat. Az is ismeretes, hogy ez az épület egyetlen szög nélkül épült, mindent olyan gondosan terveztek meg, hogy a tavaszi árvíz idején sem veszett el egy gabona a raktárból.
Egyetlen falu sem nélkülözheti templomát. V-Vaengában ez a jelenlegi könyvtár és klub épülete. A 19. században épült épületről máig csak történetek, emlékek maradtak fenn. A templom alapja kövekből volt, kat. tojásfehérje ragasztóval összeragasztva. Később, amikor az épületet lebontották, az alapítvány nem dőlt be.
1930-ban kegyetlen mészárlást követtek el a templom épülete felett: ledobták a harangokat, letörték a tetőt, mindent elloptak, ami értékes volt. A templom elpusztult. Ezt követően az épületet iskolává alakították át.
A faluban 2 kápolna maradt, a kat. megvilágított lovak, tehenek és kismarhák.
Vaenga nem ment át olyan történelmi eseményen, mint a 20-as évek (XX. század) külföldi beavatkozása. A britek („kamanok”, ahogy a helyiek nevezték őket) megálltak az Észak-Dvinán, Osinovo-ban (~ 20 km-re Vaengától). Jöttek a faluba, bejárták az udvarokat, elvitték a gazdiktól különféle használati tárgyakat, lovakat. A helyiek viszont húst, tejet és egyebeket hoztak a briteknek Osinovoba eladásra.
Vaenga környéke mezőket tartalmazott, amelyeket a lakosság felosztott egymás között. Alsó között Udvar (Voskovskaya - régi) és Kuliga (Filimonovskaya - régi): Zametochnoe mező, Repachnoye mező, Trunda (ahol a tőzeget bányászták), Fedosovo, Fetkovo, Novovolok, Sokolovo, Strokina, Melnichnoye, Maslenik (Griskinon túl).
3 malom is volt (a folyón): Abramovceva (Kvakhtyuga közelében, Vaengától 2,5 km-re), Mosharevskaya (Nizs. Dvor közelében, a folyón lefelé) - Mosharev tulajdonos nevével, Malom a folyó mentén. Nondrus (a Vaenga folyó mellékfolyója).
1929 tavaszán volt a legmagasabb vízállás a folyón. Vaenga az árvíz alatt. Korán elkezdődött a jégsodródás, nagy torlódások alakultak ki (akár 2m), mindent elöntött a víz. Sok épületet elvettek Grishkinótól. Kuligban házakat kezdtek bontani. A férfiaknak jégdugókat kellett feltörniük, hogy elkerüljék a pusztulást.
Az 1930-50-es években (XX. század) a helyi lakosok fő munkája a fakitermelés volt.
Az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háború idején. 140 ember ment a frontra.
Az Alsó és Felső Vaenga között a 19. században vízimalom működött. Felső-Vaengában (Filimonovoskaya falu) sokáig volt Sevhydromet vízmérő állomása, amelyet 1990-ben bezártak. Az 1930-as években a Vaengsky községi tanácsban létrehoztak egy május 1-jéről elnevezett kolhozot. Az 1960-as években a kolhoz először a Vaengsky állami gazdaság részévé vált, majd az Osinovsky állami gazdaság részévé vált.
Az 1960-as években a helyi asztalosok függőhidat építettek a Vaengán, Szokolovskaja és Vasziljevszkaja falvak között [2] .
Népesség | ||
---|---|---|
2002 [3] | 2010 [4] | 2012 [1] |
48 | ↘ 31 | ↘ 18 |
Az 1785-ös népszámlálás szerint a Vaengskaya volostban 7 falu volt, ezekben 393-an éltek.
1888-ban a Vaeng plébánia 5 falujában 700 lélek élt mindkét nemből.
Vaengán (forrástól szájig) | Települések|
---|---|