Verkhnedneprovsky kerület

Verkhnedneprovsky Uyezd  az Orosz Birodalom közigazgatási-területi egysége . Belépett a Jekatyerinoszlav kormányzóságba . A tartomány nyugati részén, a Dnyeper jobb partján volt . A megyei  város Verhnednyeprovszk .

Földrajz

A megye területe 6862 négyzetméter. km (6030 négyzetméter). A megye általában meglehetősen sík és sztyepp, de kissé megemelkedett felszínét egy dombgerinc szelte át, amely a megyében a Dnyeper és kis mellékfolyói, a Szaksgani , Kamenka és Bezolovka folyók vízválasztójaként szolgált a megyében. délnyugati lejtőjén ez a domb, amely gránitból áll, és átkelő Dnyeper Jekatyerinoslav uyezd . A megye folyói közül csak egy Dnyeper hajózható. A többi folyó közül a Bezovluk és a Kamenka és a Saksaganya, valamint az Ingulets folyó jelentősebb .

Ásványi anyagok

A megye délkeleti részén, a községtől 25 km hosszú és mintegy 10 km széles területen. Terny délnyugati részén, a Saksagani folyó jobb partja mentén bőséges, nagyon jó minőségű vasérc-lelőhelyek voltak. A legjobb pala valamivel alacsonyabb, mint Shmakova falu.

1889-ben Szahnovka faluban a Brjanszki Üzem Társasága 5068,2 tonnát (309 407 fontot) bányászott ki; be. Pokrovszkij L. A. Shmakov birtokában 117,9 tonna (7200 font) vasminiumot bányászott. A Belokrisovszkij Juza, Veszelo-Ternovszkaja voloszti vasbányákban 1889-ben - 75 710,7 tonna (4 622 000 font) és Bozsedarovszkijban, a Kharchenko birtokon - 1889-ben - 4 628,12 tonna vagy 5,5 vagy 3 628,12 tonna.

Földek

Az uyezd – agyaggal kevert kövér feketeföld – talaja általában nagyon termékeny, de száraz lévén kevéssé segíti elő az erdő vegetációját. 5533 hektár volt az erdők alatt . A földek föld szerinti megoszlása ​​a következőképpen alakult: a) birtokok alatt 30056 d., b) kertek és gyümölcsösök 39615 d., c) szántók 370592 d.) kaszák és tisztítás 183106 d. és e) utak és szakadékok 2051 d. . Az egész föld 630953 dess volt.

A birtokok szerint a föld felosztása a következőképpen történt: január 1-ig. 1891-ben a nemeseknek 254 752 napjuk volt, parasztok. társaságok - 197727 des., paraszti egyesületek, amelyek kereszt segítségével szereztek földet. bank, - 26 780 dessiatines, parasztbirtokosok - 42 389 dessiatines, kereskedők - 51 924 dessiatines, német birtokosok - 11 058 dessiatines, német gyarmatosító társaságok - 8 957 dessiatines, 4 külföldi54 -.

Népesség

Az 1897-es népszámlálás szerint a megye lakossága 211 674 fő volt, ebből 6701 Verhnednyeprovszk város [1] .

Nemzeti összetétel

Országos összetétel az 1897. évi népszámlálás szerint [2] :

• Kis oroszok - 191 160 fő. (90,3%),
• Nagyoroszok - 9873 fő. (4,7%),
• zsidók - 5448 fő. (2,6%),
• németek - 4452 fő. (2,1%).

Közigazgatási felosztások

1913 - ban a megyéhez 26 volost tartozott [3] :

• Adamovskaya - vele. Adamovka ,
• Alexandrovskaya - vele. Alexandrovka ,
• Alferovskaya - m. Alferovo ,
• Annovskaya - m. Annovka ,
• Baidakovskaya - vele. Baidakovka ,
• Bogodarovskaya - p. Bogodarovka ,
• Borodaevskaya - vele. Borodajevka ,
• Vesyolo-Ternovovskaya - vele. Vidám csér ,
• Volno-Khutorskaya - vele. Szabad farmok ,
• Gulyaipolskaya - vele. Gulyai-Polye ,
• Zseltanskaya - vele. sárga ,
• Komissarovskaya - vele. Komissarovka ,
• Krasnokutskaya - vele. Red Kut ,
• Kutsevolovskaya - vele. Kutsevolovka ,
• Likhovskaya - vele. Likhovka ,
• Lozovatskaya - vele. Lozovatka ,
• Maryanovskaya - vele. Maryanovka ,
• Mishurinorogskaya - vele. talmi kürt ,
• Nikolaevskaya - vele. Nikolaevka ,
• Novo-Grigorievskaya - vele. Novogrigorovka ,
• Ordo-Vasziljevszkaja - vele. Ordo-Vasilevka ,
• Popelnasztovskaya - vele. poppelnastoe ,
• Pushkarovskaya - vele. Puskarovka ,
• Saksaganovskaya - vele. Saksagan ,
• Semenovskaya - d. Semenovka ,
• Sofievskaya - vele. Sofiyivka .

Gyártás

A lakosság főként szántóföldi műveléssel foglalkozott. 1889-ben 41 lógyár működött a megyében. 243 314 finom gyapjas juh élt, főként három nagy tulajdonos kezében. A parasztok egyszerű juhokat neveltek; 69915-en voltak. A többi állatállomány a megyében volt: 26918 ló, 89730 szarvasmarha, 1290 kecske, 24699 sertés. A lakosok a mezőgazdaságon kívül kovácsmunkával, bányamunkával, kőbányában és hasonlókkal foglalkoztak. 2 fazekasgyár működött, 1600 rubel termeléssel; tégla- és csempegyárak 7, termelése 10 ezer rubel. A megyében 43 község, 212 község, 8 tanya, 7 gyarmat, 2 város volt; összesen 274 település volt, két takarékszövetkezet működött. A gabonatartalék raktárak állapota 1890. január 1-jén a következő volt: 27 volostban 26920 negyed téli kenyér, 13109 negyed tavaszi kenyér volt; 17919 téli és 10130 tavaszi kölcsönökben és hátralékokban. Ezen kívül 9 cég élelmiszertőkével rendelkezett 30 565 rubel.

1890-ben a zemsztvónak 114 979 rubel bevétele és 109 832 rubel kiadása volt. A földből származó bevétel 88242 rubel volt. 42 kop. 1890-ben 77 vidéki társaság 850 hektáron volt közszántás alatt. A megyében 71 vásár volt, ahová 639317 rubelért hoztak árut, 238090 rubelért adtak el.

Oktatás

A megyében 41 iskola van A megyei zemsztvo 496 r. és tartományi zemstvo 3000 r. A Zemstvo 37 iskolának ad pótlékot, ebből 26-nak 350 rubelért. 19 iskola számára építettek speciális épületeket. A megyében a Közoktatási Minisztérium 3 kétosztályos és egy osztályos iskolája működik. A német iskolák nem kapnak kedvezményt a Zemstvótól. Valamennyi iskolában 2641 tanuló tanult, ebből lány volt 493. A tanfolyamon 111 fiú és 10 lány végzett. A megyében még 8 plébániai iskola és 1 műveltségi iskola működött, 230 fiú és 16 lány tanulóval. A zemsztvo a közoktatásra 12 480 rubelt, a vidéki társaságoktól 4973 rubelt, a kincstártól 3048 rubelt különített el. stb., összesen 23754 rubel. 1890-ben a megyében 1061 céhes oklevelet, szabadalmat stb.

Egészségügy

4401 rubelt költöttek útépítésre, 30 258 rubelt az egészségügyi egységre. A megyében 4 orvos, 21 mentős, 4 védőnő és 4 járási kórház működik, 100 ággyal.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Az Orosz Birodalom lakosságának első általános népszámlálása 1897-ben. Jekatyerinoslav tartomány . Letöltve: 2015. november 9. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 7.. (határozatlan)
2. ↑ Az Orosz Birodalom első általános népszámlálása 1897-ben A lakosság anyanyelv szerinti megoszlása. Verkhnedneprovsky kerület . Hozzáférés dátuma: 2015. november 9. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4. (határozatlan)
3. ↑ Voloszt, stanitsa, vidéki, községi testületek és közigazgatások, valamint rendőrőrsök egész Oroszországban, a helymegjelöléssel . - Kijev: T-va L. M. Fish Kiadó, 1913.

Források

• Verkhnedneprovsk // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.