Warmia-Masúr vajdaság

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. április 14-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 14 szerkesztést igényelnek .
vajdaság
Warmia-Masúr vajdaság
fényesít Wojewodztwo warminsko-mazurskie
Zászló Címer
53°51′25″ é SH. 20°50′10″ K e.
Ország
Magába foglalja 21 megye
116 gmina
Adm. központ Olsztyn
Kormányzó Artur Hoetsky
Marsall Gustav Marek Brzezin
A szejmik elnöke Petr Zsuhovszkij
Történelem és földrajz
Négyzet

24 173,47 km²

  • (4. hely)
Időzóna UTC+1
Népesség
Népesség

1 433 945 fő ( 2018 )

  • ( 12. )
Sűrűség 59,55 fő/km²  (15. hely)
Digitális azonosítók
ISO 3166-2 kód PL-WN
Automatikus kód szobák N
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Warmian-Masurian Vajdaság [2] ( lengyelül Województwo warmińsko-mazurskie ) egy vajdaság , amely Lengyelország északi részén található . Közigazgatási központja és legnagyobb városa Olsztyn városa .

Népesség - 1 433 945 fő (2018) [3] .

Földrajz

Északon az oroszországi kalinyingrádi régióval (208,3 km), keleten - a Podlaskie vajdasággal (220,4 km), délen - a Mazowieckie vajdasággal (210,9 km), délnyugaton - a Kujáviai- Pomerániai Vajdaság (125,8 km), nyugaton - a Pomerániai Vajdasággal (191,4 km), északnyugaton - a Visztula-lagúnával. Egy ponton (54,36435° É 22.79228° K) határos Litvániával, határcsomópontot képezve Oroszország, Litvánia, Podlaskie vajdaság és Warm-Mazúr vajdaság határai között.

A vajdaság hossza északról délre 146 km, keletről nyugatra - 240 km.

A Warmian-Masurian Vajdaság területén található a Masurian Lake District - egy fennsík nagyszámú tóval (a teljes szám körülbelül 2700 tó, lásd a Mazuri-tavak ).

A vajdaság északi részén, az orosz határ közelében található a Romintenszkaja-erdő egy kisebb része (az erdő nagy része a Kalinyingrádi megye Neszterovszkij körzetében található ).

Legmagasabb pontja Dylewska Góra (312 m tengerszint feletti magasságban), legalacsonyabb pontja Raczki Elblagskie (1,8 m tengerszint feletti magasságban).

Történelem

A Warmian-Masurian Vajdaság 1999. január 1-jén alakult meg az 1998 -as reform eredményeként az egykori Olsztyn vajdaságból , valamint Elbląskie és Suwalki vajdaság jelentős részéből, hozzáadva Toruńskie , Ciechanowskie és Ostrołękie vajdaság egy részét .

Közigazgatási-területi felosztás

A Warmian-Masurian Vajdaság két városi tartományt és 19 tartományt foglal magában . Ezek viszont 116 gminára vannak felosztva : 16 városi gminára, 33 vidéki-városi gminára és 67 vidéki gminára.

Povety

Nem. Címer Povet Adm. központ Terület
[km²]		 Népesség
(2013)
egy Bartoszycki Bartoszyce 1308,54 42 740
2 Branevszkij Braniewo 1204,54 60 205
3 Vengozsevszkij Wengozhevo 693,43 23 693
négy Gizhitsky Gizycko 1118,74 57 616
5 Goldapsky Goldup 771,93 27 460
6 Dzjaldovszkij Dzyaldovo 953.18 66 485
7 Ilavszkij Ilawa 1385 93 134
nyolc Kentsinszkij Kentsin 1212,97 65 509
9 Lidzbark Lidzbark Warmiński 924.42 42 582
tíz Mrongowski Mragowo 1065,23 51 069
tizenegy Nidzicki Nidzica 960,7 33 903
12 Novomyastsky Nowe Miasto Lubawskie 695,01 44 265
13 Olecki Olecko 873,83 34 887
tizennégy Olsztynsky Olsztyn 2840,29 122 483
tizenöt Ostrodszkij Ostroda 1764,89 106 727
16 Pishskiy ír 1776.17 57 819
17 Scsitnenszkij Scsitno 1933.1 71 027
tizennyolc Jávorszarvas Jávorszarvas 1111,87 89 477
19 Elbląg Elblag 1430,55 58 260

Nagyvárosok

Nem. Címer Város Népesség (2017) Terület
(km²) 		Történelmi terület
egy Olsztyn 172 970 87,89 Warmia
2 Elblag 121 046 80.00 Birtoklás
3 Jávorszarvas 61 237 21.07 Mazury
négy Ostroda 33 216 14.15 Nyugat-mazúr / Dedikáció
5 Ilawa 33 128 21.88 kenet
6 Gizycko 29 572 13.80 Mazury
7 Kentsin 27 453 10.34 Mazuria / Bartija
nyolc Bartoszyce 23 932 11.00 Bartia
9 Scsitno 23 698 10.26 Mazury
tíz Mragowo 21 914 14.80 Mazury
tizenegy Dzyaldovo 21 358 13.35 Mazury / Lubava
12 ír 19 437 10.04 Mazury
13 Braniewo 17 091 12.36 Warmia
tizennégy Olecko 16 489 11.42 Mazury
tizenöt Lidzbark Warmiński 16 003 14.34 Warmia
16 Morong 14 009 10.70 Birtoklás
17 Nidzica 14 003 6.86 Mazury
tizennyolc Goldup 13 752 17.20 Mazury / Kis-Litvánia
19 nadragulya 12 278 11.39 Birtoklás
húsz Wengozhevo 11 473 10.87 Mazury / Kis-Litvánia
21 Nowe Miasto Lubawskie 11 070 11.61 Lubava / Chelm föld
22 Biskupets 10 567 4.86 Warmia
23 Dobre Miasto 10 397 5.00 Warmia
24 Lyubava 10 270 16.84 Lyubava
25 Orneta 8897 9.63 Warmia
26 Fájl: Herb Lidzbarski.svg Lidzbark 7960 5.70 Lyubava
27 Olsztynek 7653 7.69 Mazury
28 Barchevo 7397 4.58 Warmia
29 Ozhish 5666 8.16 Mazury
harminc Sush (Lengyelország) 5587 6.67 kenet
31 Reschel 4620 3.81 Warmia
32 Ruciane-Nida 4582 17.07 Mazury
33 Korshe 4343 4.03 Bartia / Mazuria
34 Gurovo-Ilavetske 4044 3.32 Natangia
35 Byala Piska 4043 3.24 Mazury
36 Mikołajki 3849 8.85 Mazury
37 Ezerany 3257 3.41 Warmia
38 Ryn 2879 4.09 Mazury
39 Penenzhno 2837 3.83 Warmia
40 Tolkmicko 2700 2.28 Birtoklás
41 Milakovo 2590 8.68 Birtoklás
42 Pasym 2548 15.18 Mazury
43 Milomlyn 2463 12.40 kenet
44 Bishtynek 2401 2.16 Warmia
45 Frombork 2385 7.59 Warmia
46 Zalevo 2166 8.22 kenet
47 Kiselice 2130 3.37 kenet
48 Szempopol 1989 4.63 Bartia
49 Mlynary 1796 2.76 Birtoklás

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.eib.org/en/stories/coronavirus-infrastructure-investment
  2. ↑ Lengyelország // Világatlasz  / ösz. és készülj fel. a szerk. PKO "Kartográfia" 2009-ben; ch. szerk. G. V. Pozdnyak . - M .  : PKO "Kartográfia" : Oniks, 2010. - S. 68. - ISBN 978-5-85120-295-7 (Kartográfia). - ISBN 978-5-488-02609-4 (Onix).
  3. ↑ Powierzchnia i ludność w przekroju terytorialnym w 2018 r. . Letöltve: 2018. szeptember 18. Az eredetiből archiválva : 2018. október 30.
 A varmiai -mazúr vajdaság povetjei
Városok Olsztyn Elblag povets Bartoszycki megye Braniew powiat Vengozsevszkij povet Giżycki Powiat Goldap povet Dzyaldowski povet Iława powiat Kętrzyn powiat Lidzbark powiat Mrągowski powiat Nidzic megye Novomyastsky povet Oletsk povet Olsztyn powiat Ostróda powiat Pisz powiat Scsitnyenszkij povet Elk powiat Elbląg megye