Varez

Varezs  egy falu a Nyizsnyij Novgorodi kerület Pavlovszkij kerületében , a Varezsszkij Szelszovjet [2] közigazgatási központja .

Földrajz

A község a járás délnyugati részén, az Oka jobb partján, a Reut-patak összefolyásánál található. Varez a helyi népi mesterségéről – a kosárfonásról – ismert. A faluban évente rendeztek kosárfonó versenyt, amely mostanra kibővült és Nyizsnyij Novgorodba költözött . Ennek a művészetnek az alapjait a helyi iskolában tantárgyként ismertetik meg. Varezben található a híres dalszerző Jurij Parkaev dachája . A község környékén intenzív karsztjelenségek figyelhetők meg . Az Oka partján permi sziklák bukkannak fel .

A név eredete

Valószínűleg a falu neve a finnugor (murom?) Varash névből származik, amelynek a mari és mordvai névtanban is vannak analógjai. A helyi legendák az elnevezést a falu melletti, kesztyűre emlékeztető Oka-öböl alakjával magyarázzák, valamint azzal, hogy ez az öböl volt a bárkafuvarozók napi ebédmegállóhelye, ahol ebédet főztek. Nyizsnyij Novgorod régió helynévszótára (hozzáférhetetlen link - történelem ) . (határozatlan) 

Történelem

A falu templomának kezdeti szerkezete és a varezi plébánia kialakulása a 18. századhoz köthető, de a templom építési éve ismeretlen. 1810-ben Varezben két fatemplom állt: az Úr mennybemenetele és Mihály arkangyal nevében. 1810-21-ben Varezen kőtemplom épült. Kezdetben két trónt helyeztek el az új templomban: a főt az Úr mennybemenetele tiszteletére, a kápolnát pedig Mihály arkangyal tiszteletére. Aztán 1854-ben kápolnát építettek a kazanyi Istenszülő-ikon tiszteletére. A faluban zemsztvoi és plébániai iskola működött, az elsőben 90, a másodikban 47 tanuló [3] . A szovjet hatalom éveiben a templom teljesen megsemmisült.

A 19. század végén - a 20. század elején a falu a Vlagyimir tartomány Murom kerületének Varezsszkij járásának központja volt , 1926 óta - az Arefinszkaja voloszt részeként . 1859-ben [4] 86 háztartás volt a községben, 1905-ben [5]  - 121, 1926-ban [6]  - 190 háztartás.

1929 óta a falu a Gorkij Terület Pavlovszkij Kerületének Varezsszkij Községi Tanácsának központja, 1936 óta a Gorkij régió részeként .

Népesség

A faluhoz kötődő nevezetes emberek

• A. G. Mordvinov  építész.
• Y. Kasatkin  - művész, Leningrád védelmének résztvevője.
• Y. Parkaev  költő, Yesinie-tudós.
• A. Morozov  zeneszerző.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 2010-es összoroszországi népszámlálás. Nyizsnyij Novgorod régió lakosságának száma és megoszlása ​​. Hozzáférés dátuma: 2014. július 30. Az eredetiből archiválva : 2014. július 30. (Orosz)
2. ↑ Pavlovsk régió települései (elérhetetlen link - történelem ) . (határozatlan) 
3. ↑ A vlagyimiri egyházmegye templomainak és plébániáinak történeti és statisztikai leírása: szám. 2-4 / ösz. V. Dobronravov. Probléma. 4: Melenkovsky, Murom, Pokrovsky és Sudogodsky megyék. — 1897. . Letöltve: 2018. december 12. Az eredetiből archiválva : 2018. május 09. (határozatlan)
4. ↑ 1 2 Az Orosz Birodalom lakott területeinek listája. VI. Vlagyimir tartomány. Az 1859-es értesülések szerint / Feldolgozva az Art. szerk. M. Raevsky . — Belügyminisztérium Központi Statisztikai Bizottsága. - Szentpétervár. , 1863. - 283 p. (Orosz)
5. ↑ 1 2 Vlagyimir tartomány lakott helyeinek listája . — Belügyminisztérium Központi Statisztikai Bizottsága. - Vlagyimir, 1907. (Orosz)
6. ↑ 1 2 A Vlagyimir tartomány népszámlálásának előzetes eredményei. 2. szám // 1926. évi szövetségi népszámlálás / Vlagyimir Tartományi Statisztikai Osztály. - Vlagyimir, 1927. (Orosz)
7. ↑ Az Orosz Birodalom 500 vagy annál nagyobb lakosú lakott területei, feltüntetve a bennük lévő teljes lakosságot és az uralkodó vallások lakosainak számát, az 1897-es első általános népszámlálás szerint / előszó: N. Troinickij. - Szentpétervár: "Közhasznú" nyomda, 1905. - X, 270, 120 p. ; 27. - (Az Orosz Birodalom első általános népszámlálása 1897-ben / Szerk.: N. A. Troinickij) . Letöltve: 2013. augusztus 17. Az eredetiből archiválva : 2013. augusztus 17.. (Orosz)

Linkek

• Varez // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
• „Varezs nem Párizs, de mégis…” - egy cikk Varez történetéről és modernségéről a Nizhny Novgorod News újságban