Tó | |
Burtnieks | |
---|---|
Lett. Burtnieks | |
Morphometria | |
Magasság | 39,5 m |
Négyzet | 40 km² |
Legnagyobb mélység | 3,3 [1] (4,1 [1] ) m |
Átlagos mélység | 2,2 [1] (2,9 [1] ) m |
Úszómedence | |
víz rendszer | Salaca → Balti-tenger |
Elhelyezkedés | |
57°44′00″ s. SH. 25°14′00″ K e. | |
Ország | |
él | Burtnieki régió |
plébánia | Burtnieki plébánia , Vecat plébánia , Matiši plébánia |
Burtnieks | |
IUCN IV. kategória (faj- vagy élőhelykezelési terület) | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Burtnieks [2] ( lett Burtnieks ), korábban Burtnieku [3] is ( lett Burtnieku ezers, Burtnieka ezers ); történelmi orosz nevén Burtnek [4] [5] ) egy tó Lettországban , az ország negyedik legnagyobb tava [6] . Területe 40 km² [1] . Tengerszint feletti magasság - 39,5 m [3] .
A tó sekély, átlagos mélysége mindössze 2,2 méter. A tó feneke többnyire homokos. A tó délkeleti részén a part sziklás, homokkőből épült . A tavon három sziget található, amelyek összterülete 14 000 m².
A tó teljes egészében az Észak-Vidzeme Bioszféra Rezervátumon belül található . A tóba számos kisebb folyó ömlik, amelyek Lettországból és Észtországból erednek: Aunupite , Baunupite , Briede , Dure , Eikinupe , Ozolinupite , Rozas- upe , Ruya , Seda és mások [2] . A Salaca folyó a tóból folyik ki és a Rigai - öbölbe ömlik .
A tó partján több kis település található, amelyek közül a legnagyobb Burtnieki falu .
A tó északi partján, a Ruya folyó torkolatánál található Zvejnieki temetkezési helyén mezolitikus és újkőkori temetkezésekre bukkantak [7] .
Lettország tavai | ||
---|---|---|
Terület szerint [*] | ||
Mélység szerint [*] [**] | ||
kötet szerint [*] | ||
Magasság [*** ] |
| |
* Ezeri / A. Tidriķis // Latvijas daba : Enciklopēdija (Nature of Latvia : Encyclopedia) : 2 : Don—Ķn / G. Kavacs . - Riga: Latvijas enciklopēdija, 1995. - P. 62. - (Latvija un latvieši). — ISBN 5-89960-051-9 . ** Dziļākie ezeri (lett) . — Információ az „Ezeri.lv” oldal adatbázisában (lett) (angol) . Letöltve: 2019. június 5. Az eredetiből archiválva : 2019. május 11. |