Brigadmil

Brigadmil ( a Police Assistance Brigade rövidítése ) – a Szovjetunió állami szervezetei , amelyek a rendõrséget segítették a közrend fenntartásában .

Létrehozva az 1932. április 29-én kelt, "A rendőrséget segítő BRMDB társaságok és a bűnügyi nyomozói osztály rendőri segélydandárokká történő átszervezéséről" szóló rendelettel összhangban .

Történelem

Az egyik első olyan eset, amikor önkénteseket vontak be a rendőrség segítségére, 1926-ban Leningrádban történt (a leningrádi rendőrség vezetőjének 120. számú parancsa 1926-ra [1] [2] ), amelynek értelmében a közrendvédelmi bizottságok ( COP) , később, 1927-ben 240 bizottság működött a városban, amelyek 2300 aktivistát egyesítettek. A bizottságok jelentős segítséget nyújtottak az iszákosokkal végzett munkában és a huliganizmus elleni küzdelemben [3] . 1929 végére 589 bizottság [1] [4] működött a városban .

1927-ben a Szovjetunió NKVD jóváhagyta az " Utasítást a vidéki végrehajtók kinevezéséről és tevékenységéről ", amely meghatározta a vidéki rendőri asszisztensek jogait és kötelezettségeit. A következő feladatokat bízták vidéki előadókra [5] :

• a rendõrség segítése a közrend fenntartásában és a bûnözés elleni küzdelemben;
• bűncselekmény felderítésekor - a helyszín védelme a rendőrök kiérkezéséig;
• a letartóztatott és fogvatartottak elkísérése a legközelebbi rendőrőrsre;
• a rendőrség és a községi tanács értesítése a faluban bűnözők, gyanús személyek és dezertőrök megjelenéséről, holdfény tárolásáról és értékesítéséről;
• segítségnyújtás a tisztviselőknek feladataik ellátásában;
• a vásárok és bazárok rendjének ellenőrzése;
• a község tisztaságának és egészségügyi állapotának, valamint az utak járhatóságának ellenőrzése;
• jelentés a községi tanácsnak a faluban előforduló járványokról vagy járványokról;
• segélynyújtás betegeknek, bűncselekmények, természeti katasztrófák vagy balesetek áldozatainak, valamint más segítségre szoruló személyeknek;
• posta átvétele és feladása a falu tanácsától, ha a községi tanácsnak nincs saját postása vagy levélhordozója;
• a polgárok tájékoztatása a hatóság minden rendelkezéséről az összejöveteleken, kongresszusokon és üléseken történő értesítéssel, valamint parancsok és értekezletek külön kijelölt helyeken történő kifüggesztésével.

1929- ben kidolgozták a Milícia Segélyszervezetek Szabályzatát , melynek értelmében a vállalkozásoknál, intézményeknél polgárőrsegélyező társaságokat (osodmil) hoztak létre . A Szovjetunió 18. életévét betöltött polgárai csatlakozhattak az osodmilhoz [6] .

Osodmil a helyi szovjetek végrehajtó bizottságainak volt alárendelve, a harcosok hatékonyságának növelése érdekében úgy döntöttek, hogy megreformálják őket. 1932. április 29-én az RSFSR Népbiztosainak Tanácsa rendeletet fogadott el a rendőri segítő társaságok rendőri segélybrigádokká (dandárokká) való átszervezéséről , amelyeket a rendőrségi osztályokon hoztak létre [6] .

Ezt követően megjelent az „ Utasítás a munkás-paraszt milícia segítésére szolgáló dandárok megszervezéséről ” , amely meghatározta a rendőrséget segítő dandárok létrehozásának rendjét és fő feladatait [7] :

• a rendőri szervek segítsége a bűnözés elleni küzdelemben, a közrend és a közbiztonság védelmében, a törvénysértések és a garázdaság elleni küzdelemben feladatuk ellátásában;
• segítségnyújtás és segítségnyújtás a városok javítására és tisztaságára irányuló munkában;
• segítségnyújtás és segítségnyújtás a milíciának a szocialista tulajdon védelmét szolgáló megelőző intézkedések megszervezésében.

A 18. életévüket betöltött Szovjetunió állampolgárait párt-, komszomol-, szakszervezeti és egyéb közszervezetek javaslatára felvették a milícia segélydandárjaiba.

1933-ban kötelező képzést szerveztek a rendőrsegéddandárok és a részmunkaidős dolgozók számára [8] .

1941 elejéig a Brigadmil soraiban 400 ezer rendőrsegéd állt [9] .

A milícia segítő dandárjai 1958 -ig léteztek [10] .

Hatékonyság

A rendőri segélyszolgálatok jelentős mértékben hozzájárultak a bűnözés elleni küzdelemhez. Ismertek olyan esetek, amikor a brigadérosok rendkívül eredményes munkát, hősiességet és önfeláldozást mutattak be, valamint veszélyes bűnözőket és visszaesőket őrizetbe vettek:

• A leningrádi milícia tíz legtiszteltebb asszisztense egyike volt A. V. Markevich (szakmája szerint a Drevmebel gyár tűzoltója), aki 1926 és 1937 között több tucat bűnözőt vett őrizetbe. 1930-ban részt vett egy fegyveres portyázó banda letartóztatásában, egy lövöldözésben megsebesült, de nem vonult vissza; 1932-ben őrizetbe vett egy visszaeső tolvajt, annak ellenére, hogy megkéselték; 1933-ban és 1934-ben még kétszer megsebesült, de felépülése után tovább dolgozott [11] ;
• 1932 nyarán Leningrádban egy fegyvertelen dandártábornok, A. Bogdanov (szakmáját tekintve futó) kézi harcba lépett, és őrizetbe vett egy veszélyes visszaeső tolvajt [8] ;

Lásd még

• Önkéntes néposztag
• Önkéntes ifjúsági csapat

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 "Közigazgatási Értesítő", 10. szám, 1926. 49. o.
2. ↑ "Leningradskaya Pravda", 1926. szeptember 18
3. ↑ A leningrádi rendőrség ügyei és emberei. / ösz. NÁL NÉL. Skilyagin. L. Lenizdat, 1967. 165-166
4. ↑ „Közigazgatási Közlöny”, 3. szám, 1930. 22. o
5. ↑ A leningrádi rendőrség ügyei és emberei. / ösz. NÁL NÉL. Skilyagin. L. Lenizdat, 1967. 179-180
6. ↑ 1 2 A leningrádi rendőrség ügyei és emberei. / ösz. NÁL NÉL. Skilyagin. L. Lenizdat, 1967. 186-187
7. ↑ A leningrádi rendőrség ügyei és emberei. / ösz. NÁL NÉL. Skilyagin. L. Lenizdat, 1967. 207. o
8. ↑ 1 2 A leningrádi rendőrség ügyei és emberei. / ösz. NÁL NÉL. Skilyagin. L. Lenizdat, 1967. 208. o
9. ↑ Vlagyimir Seledkin. DND – emlékeztető a jövőre? // "Rendőrség", 1993. június, 11-15
10. ↑ Shvedov V. V. A rendőrséget az RSFSR bűnüldözési tevékenységében segítő társaságok (1928 - 1932)  // A történelmi általános és szakképzés regionális modelljének nyomon követése: koll. tudományos Művészet. - Jekatyerinburg: UrGPU, 2005. - S. 224-234 . Az eredetiből archiválva: 2017. december 5.
11. ↑ A leningrádi rendőrség ügyei és emberei. / ösz. A. T. SKILYAGIN. L. Lenizdat, 1967. 220. o