kerület / önkormányzati kerület | |||||
Borovichi kerület | |||||
---|---|---|---|---|---|
|
|||||
é. sz. 58°16′. SH. 34°07′ kelet e. | |||||
Ország | Oroszország | ||||
Tartalmazza | Novgorod régió | ||||
Magába foglalja |
11 település _ |
||||
Adm. központ | Borovichi város | ||||
Az önkormányzati körzet vezetője | Geraszimov Andrej Nyikolajevics | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Az alapítás dátuma | 1927 | ||||
Négyzet |
3137,90 [1] km²
|
||||
Magasság | 186 m | ||||
Időzóna | MSK ( UTC+3 ) | ||||
Népesség | |||||
Népesség |
↘ 62 502 [ 2] ember ( 2020 )
|
||||
Sűrűség | 19,92 fő/km² (1. hely) | ||||
Digitális azonosítók | |||||
OKATO | 49 206 | ||||
OKTMO | 49 606 | ||||
Telefon kód | +7 81664 | ||||
Hivatalos oldal | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Borovicsi járás közigazgatási -területi egység ( kerület ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) az Orosz Föderáció Novgorodi régiójában .
A közigazgatási központ Borovichi város .
A terület területe 3137,9 km². A terület a Novgorodi régió délkeleti részén, a Valdai-felvidéken található . A régió fontos domborzati formája az Mstinskaya-mélyedés, amely a Valdai-hegységet délen a Valdai-gerincre, északon pedig a Tikhvin-hátságra osztja.
A terület nyugaton - Okulovszkijjal , északnyugaton - Lyubitinskyvel , északkeleten Khvoininskyvel , keleten - a Novgorodi régió Mosenszkij önkormányzati körzetével, délen a Bologovszkij önkormányzati kerülettel határos. Tveri régióban és délkeleten az Udomelsky önkormányzati kerülettel, a Tveri régióval .
A fő folyó az Msta .
A Borovicsi körzetet 1927 augusztusában hozták létre a Leningrádi Terület Borovicsi körzetének részeként . A körzetbe a volt Borovicsi Ujezd, Novgorod kormányzóság 49 községi tanácsa tartozott :
A járás területén 1927. október 1-jén 49 községi tanács és 461 vidéki település működött [3] .
1928 novemberében megalakult a Mezhurechsky s / s. Az Aleshinsky s / s átnevezték Volginsky, Lyagunovsky - Ozerevsky, Naletsky - Chernoruchsky, Novoselitsky - Peredsky, Solokhinsky - Bobinsky, Stepanovsky - Glinetsky, Tukhunsky - Grebloshsky névre. Verhovszkij, Vjaterevszkij, Gorszkij, Griskinszkij, Jerjuhinszkij, Zagorszkij, Zvjaginszkij, Kacsalovszkij, Malinovetszkij, Moscsenyickij, Novobrizzgovszkij, Putlinszkij, Szivcevszkij, Skreplevoruszinszkij, Szuserejevszkij, Tepetszkij, Terebenszkij, Cserjoszszkij/Jevoszszkij/Jevószszijszkij
1929-ben megszervezték a folyamatos kollektivizálás Volokszkij kerületét - a „Volokszkij kollektív üzemet”, amely mintegy száz kollektív gazdaságot egyesített, beleértve a Volokszkij kötő artelt, a Cheremosh famegmunkáló artelt, a Volginszkij bőrgyárat, valamint a téglagyárakat és -malmokat . 4] .
1930. július 23-án a Borovicsi körzetet megszüntették, Borovicsi város és a kerületek városi tanácsa közvetlenül a Leningrádi Végrehajtó Bizottság alárendeltségébe került [5] .
1931. szeptember 8-án a Greblovsky s / s megszűnt. Az Összororosz Központi Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1931. szeptember 20-i rendeletével összhangban a megszüntetett Opecsenszkij körzet 14 községi tanácsát áthelyezték a Borovicsi körzetbe : Anufrievszkij, Barysevszkij, Borszkij, Bubarinszkij, Vishemszkij, Greblovszkij, Zsiznovszkij. , Kamenyecszkij, Novinszkij, Opecsenszkij, Rjadokszkij, Perelucsszkij, Rovno és Szemerickij, valamint egy 1932. január 1-i rendelettel a megszűnt Koncsanszkij körzetből 6 községi tanácsot helyeztek át : Bykovszkij, Zikhnovszkij, Koncsanszkij, Kosunogorszkij, Szesztrenszkij és4 Sorokin falu tanácsok a megszüntetett Uglovszkij körzetből : Buregszkij, Denesinszkij, Recsenszkij, Rjadokszkij.
1932. január 1-jén a Barisevszkij, Borszkij, Kamenyecszkij, Perelucsszkij, Szemerickij és Timoninszkij s/k a Borovicsi körzetből a Mosenszkij körzetbe kerültek , de már december 20-án visszaküldték Kamenyecszkijt, Perelucsszkijt és Szemerickijt.
1932. június 20-án megalakult a velgiai működő település, a velgiai s/s megszűnt.
1937-re 283 kollektív gazdaság jött létre a régióban , amelyek a paraszti gazdaságok 99,8%-át egyesítették [4] .
Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1939. augusztus 3-i rendeletével az Opecsenszkij körzetet visszaállították, 18 községi tanácsot visszaállítottak struktúrájába (Anufrievszkij, Bubarinszkij, Buregszkij, Visemszkij, Jogolszkij, Zsiznovszkij, Kamenyecszkij, Knyazevszkij, Mezhurechsky, Novinsky, Opechensky, Opechensko-Ryadoksky, Pereluchsky, Rechensky, Rivne, Semeritsky, Sutoko-Ryadoksky, Chernozemsky), valamint 1939 augusztusától 1944 júniusáig 31 községi tanács tartozott a Borovichi körzethez. 1944. július 5. óta a Borovichi és Opechensky kerületek az újonnan alakult Novgorod régióban.
1950. április 13-án a Konchansky s / s-t Konchansko-Suvorovsky névre keresztelték.
1954. június 8-án megalakult a Lubonsky és Spassky s / s. Megszűnt a Belavinszkij, Bolsekamenetszkij, Bolseleszovszkij, Bykovszkij, Glineckij, Jeremejevszkij, Zekhnovszkij, Kozlovszkij, Kotovszkij, Poterelickij, Szesztrenszkij, Sorokinszkij és Csernorucsszkij s/k.
1956. december 30-án megalakult a Bolshelesovsky s / s.
1960. március 24-én a Sutoko-Ryadoksky s/s-t az Opechensky kerületből Borovicsszkijhoz helyezték át. Április 9-én megszüntették a Volginsky, Grebloshsky, Ozerevsky, Spassky, Sutoko-Ryadoksky, Shibotovsky és Khoromsky s / s / s. A Denesinsky s / s-t Travkovsky-ra, Vylyadovsky-t pedig Kirovsky-ra keresztelték át.
Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1960. november 17-i rendeletével és a Novgorodi Területi Végrehajtó Bizottság 1960. november 18-i határozatával összhangban az Opecsenszkij körzetet megszüntették, és területét a Borovichi körzetbe helyezték át. (kivéve a Mosenszkij körzetbe áthelyezett Barysevszkij és Borkovszkij községi tanácsot ) [6] . Ennek eredményeként a Bolonensky, Bubarinsky, Gorsky, Yogolsky, Mezhurechsky, Opechensky, Opechensko-Ryadoksky, Semeritsky és Chernozemsky s / s bekerült a Borovichi kerületbe.
1963. február 1-jén a Borovicsi járás megszűnt, területe a Borovichi vidéki járás része lett. 1965. január 12-én helyreállították a Borovichi kerületet. A körzetbe tartozott a Bolonenszkij, Bolseleszovszkij, Bolsenovoszelitszkij, Bubarinszkij, Volokszkij, Gorszkij, Jogolszkij, Zaszipenszkij, Kirovszkij, Koncsanszko-Szuvorovszkij, Kosunogorszkij, Lubonszkij, Okladnyevszkij, Opecsenszkij, Opecsenszkij-Rjadokszkij, Szucsenyiszkij, Travszkij, Szecsenyoszkij, Travszkij községi tanács. , Csernozemsky és Shedomitsky.
1971. március 9-én az Opechensko-Ryadoksky s / s megszűnt. 1974. november 25-én a Shedomitsky s / s megszűnt. 1975. szeptember 22-én a Kosunogorsk és Okladnevsky s / s megszűnt.
1978. május 5-én a községi tanácsokat átnevezték: Bolonenszkijt Perelucsszkijra, Bolseleszovszkijt Progressszkijra, Bolshenovoszelitszkijt Plavkovszkijra, Bubarinszkijt Gorbinszkijra, Gorszkijt Recsenszkijre, Ljubonszkijt Udinszkijra. 1984. szeptember 12-én a Zasypensky s/s nevet Pochinno-Sopkinsky-ra, Csernozemszkijt pedig Zhelezkovsky-ra [7] átkeresztelték .
A Novgorodi Regionális Duma 2004. június 23-i határozataival megszüntették a Podolno falu (Plavkovszkij községi tanács) és Prigorodny falu (Plavkovszkij községi tanács) [8] melletti település státuszát , és Uverszkaja Plotina falut. területén a Perelucsszkij községi tanács [9] települési rangot kapott [10] .
Népesség | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
1939 [11] | 1959 [12] | 1970 [13] | 1979 [14] | 1989 [15] | 2002 [16] | 2005 |
63 649 | ↘ 26 649 | ↗ 32 742 | ↘ 25 666 | ↘ 21 648 | ↗ 76 840 | ↘ 75 684 |
2006 | 2007 | 2008 | 2009 [17] | 2010 [18] | 2012 [19] | 2013 [20] |
↘ 74 953 | ↘ 73 958 | ↘ 73 187 | ↘ 72 152 | ↘ 69 365 | ↘ 68 576 | ↘ 67 988 |
2014 [21] | 2015 [22] | 2016 [23] | 2017 [24] | 2018 [25] | 2019 [26] | 2020 [2] |
↘ 67 162 | ↘ 66 668 | ↘ 65 886 | ↘ 65 116 | ↘ 64 063 | ↘ 62 698 | ↘ 62 502 |
A Borovichi községi körzet a régió legsűrűbben lakott körzete, lakosságszámát tekintve pedig az első.
UrbanizációA kerület lakosságának 78,17%-a városi körülmények között él ( Borovichi város).
A Borovichi járás a közigazgatási-területi struktúra keretében 10 települést foglal magában, mint a régió közigazgatási-területi egységeit. Borovichi városa ugyanakkor regionális jelentőségű város [27] .
Az önkormányzati struktúra keretében az azonos nevű Borovicsszkij önkormányzati körzet 11 települést foglal magában , köztük 1 városi települést és 10 vidéki települést [28] :
Nem. | Önkormányzati szerv | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
városi település | |||||
egy | Borovichi város | Borovichi város | egy | ↘ 48 858 [29] | 45,41 [1] |
Vidéki település | |||||
2 | Volokszkoje vidéki település | Volok falu | 44 | ↗ 1097 [24] | 389,58 [1] |
3 | Yogol vidéki település | Yogla falu | 13 | ↗ 1220 [24] | 105,20 [1] |
négy | Zhelezkovskoe vidéki település | Zhelezkovo falu | 45 | ↘ 2144 [24] | 302,06 [1] |
5 | Konchansko-Suvorovskoe vidéki település | Konchanskoe-Suvorovskoye falu | 38 | ↘ 626 [23] | 497,20 [1] |
6 | Opecsenszkoje vidéki település | Opechensky Posad falu | 45 | ↘ 1642 [23] | 701,70 [1] |
7 | Peredskoe vidéki település | Peredky falu | 34 | ↘ 1791 [24] | 447,70 [1] |
nyolc | Progresszív vidéki település | falu Haladás | 29 | ↗ 2465 [24] | 183,00 [1] |
9 | Sushanskoye vidéki település | Koegosha falu | húsz | ↗ 2050 [24] | 134,00 [1] |
tíz | Sushilovskoye vidéki település | Sushilovo falu | 22 | ↘ 465 [24] | 100,40 [1] |
tizenegy | Travkovskoe vidéki település | Travkovo falu | 33 | ↘ 751 [24] | 230,20 [1] |
Az 1991. július 6-i „Az RSFSR helyi önkormányzatáról” szóló törvény és az Orosz Föderáció elnökének 1993. október 9-i rendelete „A képviseleti hatóságok és a helyi önkormányzati testületek reformjáról az Orosz Föderáció", a községi tanácsok tevékenységét idő előtt megszüntették. A járás területén megkezdték a községi tanácsok közigazgatásának működését, amelyekre minden jogkör átkerült. A 2003. október 6-i 131-FZ „Az Orosz Föderáció helyi önkormányzatának megszervezésének általános elveiről” szóló szövetségi törvény, valamint Borovicsi város és a Borovicsi körzet közigazgatási rendelete alapján. 2005. október 18-án 2006. január 1-től megszűnt a járás községi tanácsainak összes közigazgatása, és területükön 16 vidéki település Képviselő- és Igazgatótanácsa alakult meg, Borovichi városában pedig egy városi település.
Az 559-OZ számú regionális törvény alapján 2005. november 11- től a járásban 17 település alakult a régió közigazgatási-területi egységeként [27] . 2006. január 1-jén az önkormányzati struktúra keretében 17 község alakult a községi körzet területén : egy városi és 16 vidéki település [28] , 2010. április 12-én pedig a 715-OZ számú regionális törvény. hatályba lépett, 10-re csökkentve a települések és községek számát a vidéki települések státuszából [30] . A 2010. április 12. óta megszüntetett települések (vidéki települések) a következők: Kirovskoye , Pereluchskoye , Plavkovskoye , Pochinno-Sopkinskoye , Rechenskoye és Udinskoye .
A Borovichi járásban 324 település található:
2011-ben a szállított árufeldolgozó iparágak mennyisége (nagy és közepes méretű szervezetek számára) 12,1 milliárd rubel.
A mezőgazdaságban elsősorban két területet fejlesztenek - a tejtermelést és -feldolgozást, valamint a szabadföldi zöldségtermesztést. A tejtermelők mezőgazdasági szervezetei közül a legnagyobb az Agro-Volok LLC és a Borovichi-Agroleader LLC holding számos vállalkozása. A tej feldolgozását és a tejtermékek előállítását az OOO Borovichi Dairy Plant és az OOO Molochny Dvorik végzi. Két tanya, KH Geletey I.I. és LLC "KH Yakovleva S.A." nyitott földi zöldségek termesztésével foglalkozik - élelmiszer- és vetőburgonya, sárgarépa, cékla, káposzta. Emellett mintegy 30 kis- és közepes méretű paraszti gazdaság dolgozik a mezőgazdaság területén.
A Borovichi kerület közvetlen közúti és vasúti összeköttetést biztosít Moszkvával , Szentpétervárral és Novgoroddal . Kiterjedt autópálya-hálózat, valamint aszfaltozott kifutópályával rendelkező repülőtér található.
Településközi Népművészeti Ház
"Borovichi" Kulturális Fejlesztési Központ
Művészeti Iskola. A.K. Ljadova
A Borovichi kerületben minden évben április végén-május elején nyílt atlétikai félmaratoni versenyt rendeznek, "Mstinsky rapids" . Van egy profi klub Borovichiban - HC "Borovichi" ( bandy ).
StadionokA Borovichi járás önkormányzatai | |||
---|---|---|---|
|
Novgorod régió | |
---|---|
Városok | Borovicsi Valdai Velikij Novgorod Malaya Vishera Okulovka Pestovo Soltsy Staraya Russa Hegy Chudovo |
kerületek | városi kerületek Velikij Novgorod önkormányzati kerületek Volotovszkij Marevszkij Solecki Khvoyninsky |
kerületek | Batetsky Borovicsszkij Valdai Demyansky Kresztetszkij Lubytinsky Malovishersky Moshenskaya Novgorod Okulovszkij parfinszkij Pesztovszkij Poddorszkij Régi orosz Kholmsky Chudovsky Shimsky |
|