Alekszandr Sztepanovics Boriszov | |||||
---|---|---|---|---|---|
Születési dátum | 1935. július 24 | ||||
Születési hely | Omszk , Orosz SFSR , Szovjetunió | ||||
Halál dátuma | 2005. február 25. (69 éves) | ||||
A halál helye | Omszk , Oroszország | ||||
Polgárság |
Szovjetunió → Oroszország |
||||
Foglalkozása | esztergályos művezető | ||||
Díjak és díjak |
|
Alekszandr Sztyepanovics Boriszov ( 1935. július 24. - 2005. február 25. ) - a Szovjetunió Vegyipari és Kőolajipari Mérnöki Minisztériumának omszki oxigéngyártó üzemének esztergálymestere, a Munka Dicsősége Rendjének teljes birtokosa .
1935. július 24-én született Omszk városában.
Pályáját 1957-ben esztergályként kezdte az omszki zsinórgyár mechanikus javítóműhelyében.
Ezután az Omszki Oxigén Gépgyártó Üzembe (jelenleg NPO Sibkryotekhnika) ment dolgozni: először esztergályként 1969 óta, 1974 óta művezetőként [1] . A teljes munkatapasztalat ebben az üzemben 34 év volt. Kezdeményezője lett a brigádmunkaforma bevezetésének, amely lehetővé tette a vállalkozás teljesítményének növelését az állami megrendelés alapján.
Brigádja a szocialista versenyek ismételt győztese lett. Megkapta a Komszomol Központi Bizottságának díszoklevelét.
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1975. április 22-i rendeletével a Munka Dicsősége III fokozatú érdemrendjével tüntették ki a feladatok ellátásában szerzett érdemeiért.
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1981. március 11-i rendeletével a Munka Dicsősége II. fokozatú kitüntetésben részesítette a feladatellátásban szerzett érdemeiért.
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1986. június 10-i rendeletével a Munka Dicsőségének I. fokozatával tüntették ki a gépészet fejlesztésében nyújtott nagy személyes hozzájárulásáért.
1986-tól vezető művezetőként dolgozott. 1996-ban nyugdíjba vonult.
Omszk városában élt.
2005. február 25- én elhunyt . A régi északi temetőben temették el.