Bolnisi önkormányzat
| Georgia önkormányzata (AE 2. szint) | |||
 Bolnisi önkormányzat | |||
|---|---|---|---|
| szállítmány. ბოლნისის მუნიციპალიტეტი | |||
| |||
| Ország | Grúzia | ||
| él | Kvemo Kartli | ||
| Közigazgatási központ | Bolnisi | ||
| Népesség ( 2018 -as becslés) | 55 284 fő [egy] | ||
| Sűrűség | fő/km² | ||
| Nyelvi összetétel | azerbajdzsáni, grúz | ||
| Etnikai összetétel | Azerbajdzsánok (63,38%), grúzok (30,91%), örmények (5,02%) [2] | ||
| Vallomásos összetétel | muszlimok, ortodoxok [3] | ||
| Négyzet | 804 km² (31.) | ||
| 41°27′00″ s. SH. 44°32′00″ K e. | |||
| Gamgebeli (fej) | David Sherazadisvili | ||
| Telefon kód | 358 [4] | ||
| Irányítószám | 1100 [5] | ||
| ISO 3166-2 kód | tíz | ||
| HASC kód | GE.KK.BL | ||
| FIPS index | GG12 | ||
| bolnisi.gov.ge | |||
|
Terület térkép: |
|||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
Bolnisi önkormányzat ( georg . ბოლნისის მუნიციპალიტეტი , bolnisis municipʼalitʼ__alitʼa_erb . _ _ _ _ _ _ _ _ [6] A közigazgatási központ Bolnisi városa .
Történelem
A luxemburgi régió 1929-ben alakult a Tiflis régió részeként , 1930 óta közvetlenül a grúz SSR alá tartozik. 1943. április 3-án a luxemburgi régiót Bolnisi régióra keresztelték [7] . 1951-1953 között a Tbiliszi régió része volt.
1990-1991 -ben a Bolnisi község településeinek történelmi helyneveinek Grúzia vezetése által történő visszaadása következtében szinte minden azerbajdzsáni lakta falu neve helynévváltozáson ment keresztül. [nyolc]
.
Bolnisi Cross
Bolnisit a kereszthez kötik, amely a Bolnisi kereszt nevet viseli ( geo. ბოლნური ჯვარი , Bolnuri jvari). A Bolnisi-kereszt egy egyenlő szárú kereszt, amelyet egy kör szakaszaiban rajzoltak kiszélesedő karokkal. Az ilyen formájú kereszteket általában kerek keretbe zárják. Úgy tartják, hogy egy ilyen kereszt Nagy Konstantin római császár (306-337) uralkodása idejére nyúlik vissza, aki 313-ban a milánói rendelettel lehetővé tette a kereszténység szabad gyakorlását. Grúziában mindenhol használják a Szent Nino kereszttel egyenrangúan .
Népesség
A község lakossága 2018. január 1-jén 55 284 fő volt [9] , 2014. január 1-jén - 78,9 ezer lakos. [tíz]
A járás (község) lakossága a 2002. évi népszámlálás szerint 74 301 fő volt. 2008. január 1-jén 76,0 ezer fő volt. [10] , 2010. január 1-jén - 77,8 ezer fő. [tizenegy]
Etnikai összetétel a 2002-es népszámlálás szerint [2]
|
Etnikai összetétel a 2014-es népszámláláson
|
Közigazgatási felosztások
Települések listája
A község 48 települést foglal magában, köztük 1 várost , 2 falut ( grúz დაბა - daba ) és 45 falut: [12] [13]
| Helység (beleértve a korábbi nevet) | Létszám 2002 - ben , fő |
azerbajdzsánok % _ _ |
grúzok % |
örmények % |
|---|---|---|---|---|
| Bolnisi városa ( georg. ბოლნისი ) | 9944 | |||
| Kazreti település ( grúz კაზრეთი ) | 7272 | |||
| Tamarisi falu ( grúz თამარისი ) | 434 | |||
| Akaurta ( geo . აკაურთა ) | 1174 | 85 | ||
| balakhauri ( grúz ბალახაური ) (Sayalyoglu) | 502 | 100 | ||
| Balichi ( grúz ბალიჭი ) | 1023 | 96 | ||
| Bektakari ( grúz ბერთაკარი ) | 289 | 100 | ||
| Bolnisi ( földrajzi ბოლნისი ) | 2333 | 90 | ||
| vanati ( grúz ვანათი ) (Migirlo) | 530 | 96 | ||
| Geta ( grúz გეტა ) (Ashagi Gulyaver) | 698 | 99 | ||
| Darbazi ( grúz დარბაზი ) (Dar-Bogaz) | 3743 | 98 | ||
| Javshaniani ( grúz ჯავშანიანი ) (Abdallah) | 829 | 100 | ||
| Dzveli - Kveshi ( grúz ძველი ქვეში ) (Zol-Goyaj) | 2183 | 98 | ||
| Dzedzvnariani ( grúz ძეძვნარიანი ) (Aragel) | 779 | 98 | ||
| Zvareti ( grúz ზვარეთი ) (sarallar) | 501 | 99 | ||
| Zemo-Arkevani ( grúz ზემო არქევანი ) (Yukhary Goshakilise) | 604 | 96 | ||
| Itzria ( grúz იწრია ) (garadasli) | 249 | 100 | ||
| Kvemo-Arkevani ( grúz ქვემო არქევანი ) (Ashagi Goshakilise) | 1053 | 99 | ||
| Kvemo-Bolnisi ( grúz ქვემო ბოლნისი ) (Kjapanakcsi) | 6766 | 100 | ||
| Kveshi ( geo . ქვეში ) | 440 | 92 | ||
| Kianeti ( geo . კიანეთი ) | 492 | 96 | ||
| Mamkhuti ( grúz მამხუტი ) (sarachli) | 2841 | 100 | ||
| Mukhrana ( grúz მუხრანა ) (Dashdygullar) | 893 | 100 | ||
| mushevani ( grúz მუშევანი ) (dallar) | 1194 | 100 | ||
| Mtskneti ( grúz მწყნეთი ) (Asmalari) | 286 | 100 | ||
| Nakhiduri ( grúz ნახიდური ) (Arukhlo) | 4876 | 100 | ||
| Parisi ( grúz ფარიზი ) (muganly) | 1205 | 98 | ||
| Patara-Darbazi ( grúz პატარა დარბაზი ) (Bala-Darvaz) | 40 | 100 | ||
| Poladauri ( grúz ფოლადაური ) (chatakh) | 495 | 63 | tizennyolc | 16 |
| Potskhveriani ( grúz ფოცხვერიანი ) (babakishiler) | 724 | 98 | ||
| Ratevani ( geo . რატევანი ) | 1582 | 96 | ||
| Rachisubani ( földrajzi რაჭისუბანი ) | 795 | 98 | ||
| Sabereti ( grúz საბერეთი ) (garatikai) | 112 | 100 | ||
| Savaneti ( grúz სავანეთი ) (Imirgasan) | 1717 | 99 | ||
| Samtredo ( grúz სამტრედო ) (jafarli) | 541 | 97 | ||
| Samtsevrisi ( grúz სამწევრისი ) (Shamshioyu) | 361 | 90 | ||
| Senebi ( grúz სენები ) (sanab) | 157 | 96 | ||
| Talaveri ( grúz ტალავერი ) (Fakhraly) | 6891 | 99 | ||
| Tandzia ( geo . ტანძია ) | 613 | 99 | ||
| Khataveti ( grúz ხატავეთი ) (mollaahmedli) | 192 | 100 | ||
| Khatissopeli ( grúz ხატისსოფელი ) (Tsitelsopeli) | 480 | 98 | ||
| Khahalajvari ( grúz ხახალაჯვარი ) (demirli) | 359 | 98 | ||
| Khidiskuri ( grúz ხიდისყური ) (asankhodjalo) | 846 | 99 | ||
| Cipori (Yukhary Gulyaver) ( grúz წიფორი ) | 522 | 97 | ||
| Tsurtavi ( grúz ცურტავი ) (Kolagir) | 2319 | 98 | ||
| Chapala ( grúz ჭაპალა ) (Kochulo) | 1623 | 100 | ||
| Chreshi ( grúz ჭრეში ) (Sisgala) | 181 | 97 | ||
| Shua-Bolnisi ( grúz შუა ბოლნისი ) (Injeoglu) | 618 | 100 |
Jegyzetek
- ↑ Grúzia régióinak és településeinek lakossága az év elején 1994-2018 között. (nem elérhető link) . Georgia Nemzeti Statisztikai Szolgálata . Letöltve: 2018. október 29. Az eredetiből archiválva : 2018. július 23. (Angol)
- ↑ 1 2 Grúzia etnikai összetétele a 2002-es népszámlálás szerint (eng.)
- ↑ Grúzia felekezeti összetétele a 2002-es népszámlálás szerint (eng.)
- ↑ http://silknet.com/?module=popup_content&language=ge&product_id=8&type_id=20&attr=city_indexes
- ↑ http://www.gpost.ge
- ↑ Georgia népszámlálása 2002. Vidéki települések népessége (Census_of_village_population_of_Georgia) (grúz) - S. 217-220
- ↑ Információs üzenetek // A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Vedomoszti. - 1943. - 24. (230.) sz. - S. 2.
- ↑ Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Jogainak Védelméről szóló Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának jelentése: "Átfogó adatok a helynévváltozásokon átesett grúziai azerbajdzsáni falvakról" Archiválva : 2017. november 8. a Wayback Machine -en
- ↑ Grúzia régióinak és településeinek lakossága az év elején 1994-2018 között. (nem elérhető link) . Georgia Nemzeti Statisztikai Szolgálata . Letöltve: 2018. október 29. Az eredetiből archiválva : 2018. július 23. (Angol)
- ↑ 1 2 Grúzia régióinak és településeinek népessége az év elején 2006-2016 között. (nem elérhető link) . Georgia Nemzeti Statisztikai Szolgálata . Letöltve: 2016. április 30. Az eredetiből archiválva : 2014. július 22.. (Angol)
- ↑ Grúziai Statisztikai Bizottság. Népesség az év elején 2000-2010 Archiválva : 2011. július 16. a Wayback Machine -nél
- ↑ Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Hozzáférés dátuma: 2010. december 25. Az eredetiből archiválva : 2013. augusztus 27.
- ↑ Georgia népszámlálása 2002. Vidéki települések népessége (Census_of_village_population_of_Georgia) (grúz) - S. 199-201