Urfai csata

Az urfai csata egy csata, amely Ak-Koyunlu hatalma és a Mameluk Szultánság  között zajlott 1480 augusztusában Urfában (a modern Törökország területén). Az ok a mamelukok inváziója volt Ak-Koyunlu területére, hogy elfoglalják Urfát. A csata során az Aq Qoyunlu csapatok legyőzték a mamelukokat .

A csata előzményei és menete

A Mameluk szultánság egyike volt az Ak Koyunlu állam külső fenyegetéseinek, amelynek uralkodója Yagub szultán volt . A mameluk uralkodó , Kait-bey kihasználta Uzun Hasan , az Ak-Koyunlu vezetőjének halálát, és 100 000 fős sereget küldött Amir Yash-bey parancsnoksága alatt Urfa elfoglalására [1] [2] . Amir Yash-bey 1480-ban kelt át az Eufrátesz folyón, és megkezdte Urfa ostromát [3] [4] . Erről hamarosan értesült Ak-Koyunlu állam uralkodója, Yagub szultán , aki Bayandur-bek és Khalil-bek parancsnoksága alatt hadsereget küldött Urfa védelmére [5] . A mameluk katonák, akik értesültek az Ak-Koyunlu csapatok városhoz közeledéséről, azt tanácsolták parancsnokuknak, Amir Yash-beynek, hogy vonuljon vissza, de ez utóbbi nem hallgatott rájuk [6] . Így a mameluk hadsereg megjelent Ak-Koyunlu serege előtt. A mameluk sereg jobb részét Kansu Yahyavi (Damaszkusz feje), a bal részét Ozdemir (Aleppó feje), a hadsereg középső részét Amir Yash Bey irányította. A csata Ak Koyunlu győzelmével ért véget, melynek során a mameluk csapatok teljes vereséget szenvedtek [7] [8] . Amir Yash Bey, Kansu Yahyavi és Ozdemir fogságba esett. A találkozó után Amir Yash Beyt kivégezték [9] [10] . A kivégzett Amir Yash Bey fejét Yagub szultánhoz küldték. A Mameluk Szultánság e csata után súlyos csapást kapott, és a csapatok parancsnokainak elvesztése után az állam jelentősen meggyengült [11] .

Irodalom

• Nəcəfli TH "Qaraqoyunlu və Ağqoyunlu dövlətlərinin tarixi müasir türk tarixşünaslığında". Bakı: Çaşıoğlu, 2000. - 198 s.
• V. Minorsky, Persia in AD 1478-1490 Fadlullah b. rövidített fordítása. Ruzbihan Khunji Tarikh-ı 'Alam-Ârâ-yı Aminî, London, 1957.
• JE Woods, 3 00 Yıllık Türk İmparatorluğu Akkoyunlular, Aşiret, Konfederasyon, İmparatorluk, çev. Sibel Özbudun, Milliyet yay., Isztambul, 1993.
• Faruk Sümer, "Çukurova Tarihine Dair Araştırmalar" , Tarih Araştırmaları Dergisi, C. I, Ankara, 1965
• İbn İlyâs, Muhammed bin Ahmed, Bedâyiü'z-Zuhûr fî Vekâyi'i'd-Duhûr , Tahkik: Muhammed Mustafa, Kahire, 1982.
• Faruk Sümer, "Akkoyunlular ", Diyanet Islam Araştırmaları, C. II, Isztambul, 1989
• İsmail Hakkı Uzunçarşılı, Anadolu Beylikleri ve Akkoyunlu ve Karakoyunlu Devletleri , 4-cü Baskı, Ankara, 1988.

Jegyzetek

1. ↑ Ibn Ilyâs, Bedâyi'ü'z-Zuhûr, C. III, s. 166
2. ↑ JE Woods, Akkoyunlular, s. 236.
3. ↑ JE Woods, Akkoyunlular, s. 236
4. ↑ V. Minorsky, Perzsia i.sz. 1478-1490, p. 44
5. ↑ V. Minorsky, Perzsia i.sz. 1478-1490, p. 45
6. ↑ Ibn Ilyâs, Bedâ'i ez-Zuhûr, C. III, s. 170-173.
7. ↑ Nəcəfli TH "Qaraqoyunlu və Ağqoyunlu dövlətləri" s.54.
8. ↑ F. Sümer, "Çukurova Tarihine Dair Araştırmalar", p. 54
9. ↑ F. Sümer, "Akkoyunlular", DIA, s. 273
10. ↑ IH Uzunçarşılı, Anadolu Beylikleri, p. 195.
11. ↑ Ibn Ilyâs, Bedâyi'ü'z-Zuhûr, C. III, p. 175.