Bisura ( Bashk. Bisura , a szó talán az ótörök bičin 'majom'-ra nyúlik vissza) - a baskír mitológiában antropomorf gonosz szellem, vörös ruhás nő alakjában; kikimora. Úgy tartják, hogy Bisura szellemének lakóhelye a házban a bashk. kөldөksә - hatodik (a tűzhely közelében). "Bisura yә kөldөksәlә, yә ishek tөbөndә ultyr, ti" (BM). - Azt mondják, hogy Bisura vagy a tűzhelyen ül, vagy az ajtóban.
A baskír író, Jalil Kiekbaev "Rokonok és barátok" című regényében rituális akció van a biszúra kiutasításával.
Teltek a napok, de Fatima nem kelt fel. Szédülés gyötörte - a házban minden remegett, megbízhatatlan; a mennyezet, a falak időnként vadul forogni kezdtek és összeomlani... Néha látta Sunagat ebben a forgószélben, megpróbált beszélni vele. Észrevette, hogy a lánya nehezen mond valamit, Fakiha gyengéden megérintette hozzá – azt mondják, itt vagyok, hallgatok. A lány csak egy pillanatra nyitotta ki a szemét, és ismét feledésbe merült. De megtörtént, hogy lihegve kezdett hánykolódni az ágyban. Ez arra késztette Fakihát, hogy elgondolkodjon, vajon a Bisura letelepedett-e a lányával, vajon ez a lény ráfeküdt-e a lányra, megakadályozva, hogy lélegezzen. Fakiha minden esetre egy külön párnát dobott a gyöngyöknek az ágyra.
— gramotey.com/?page=4&open_file=4891325824A hiedelmek szerint a bisura példátlan készségeket adhat az embernek. Így mondják: "Bisura eyalәgәn ҡatyn oҫta tegense, balaҫ һugyusy bula". „Egy nőből, akit megszállt Bisur szelleme, jó mesterember lesz – varrónő, szőnyegfonó.
Tatár folklórban - Bichura .