Barbation ( lat. Barbatio ) - a 4. század közepének római parancsnoka , aki részt vett a Constantius Gallus és Julianus megdöntésére irányuló összeesküvésben, de kivégezték.
Barbationt 351-354- ben Caesar Vostost Constance Galle vezette házigazdák bizottságává nevezték ki . Gallus uralkodása felkeltette benne II. Constantius gyanúját, és összeesküvés jelent meg Barbationnal. Gallust 354 decemberében Petovionba hívták , ahol Barbation és Apodemius éjszaka letartóztatták. Katonákkal vették körül házát, és Constantius bizalmára támaszkodva jelvény nélküli harcosnak öltöztették. De Pulától nem messze kivégezték a keleti császárt [1] .
355-ben Barbationt kinevezték gyalogsági mesteri posztra , amelyet 359-ben bekövetkezett haláláig töltött be. Nyugati szolgálata során Barbation nagy károkat okozott a birodalomnak. 357-ben 30 000 fős hadsereggel Milánóból költözött, hogy megerősítse Julianus seregét , aki meg akarta támadni a Galliát pusztító alemannokat . Egy általános támadás talán kifizetődött volna, de Barbation semmit sem tett az alemannok megállítására. Az alemannok betörtek a Barbation irányítása alatt álló területekre, és kifosztották a bázisokat, elhaladva a római hadvezér tábora közelében. Tettei igazolására az alemannok ellenőrzésének kudarcát két tribunusnak okolta. Barbationt II. Constantius császár parancsára ölték meg , halálát Arbition segítette elő . Ammianus Marcellinus a következőket írta Barbationról:
„ Barbation durva ember volt, hajlamos merész tervekre. Sokan gyűlölték, mert Gallus Caesar alatt a hazai védelmezők parancsnokaként árulkodóan elárulta, majd halála után magas katonai rangjára büszke lévén Julianussal szemben is ugyanezt az árulást szőtte ki, és gyakran, a magyarok felháborodására. a jó szándékú, különféle rosszakat suttogott Augustusnak, aki nagyon vágyott az ilyen beszédekre " [2] .