Vörös márna
| vörös márna | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| tudományos osztályozás | ||||||||||
| Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosCsoport:szálkás halOsztály:rájaúszójú halakAlosztály:újúszójú halInfraosztály:szálkás halKohorsz:Igazi csontos halSzuperrend:szúrós úszójúSorozat:PercomorphsOsztag:PerciformesAlosztály:perciformSzupercsalád:SügérszerűCsalád:KecskehalNemzetség:vörös márna | ||||||||||
| Nemzetközi tudományos név | ||||||||||
| Mullus Linnaeus , 1758 | ||||||||||
| ||||||||||
A vörös márna , vagy márna [1] ( lat. Mullus ) a kecskék ( Mullidae ) családjába tartozó rájaúszójú halak neme. 4 típus képviseli. A leghíresebbek a Mullus barbatus és a Mullus surmuletus . A maximális testhossz különböző fajoknál 25-40 cm. A kecskehalakat az alsó állkapcson található hosszú antennák jellemzik, amelyek segítségével felkavarják a homokot a tengerfenéken, és apró állatokat találnak. Az Atlanti-óceán nyugati és keleti részén elterjedt, a Földközi -tengerben és a szomszédos tengerekben található. Két M. barbatus és M. surmuletus faj a Fekete-tengerben , egy M. barbatus faj pedig az Azovi -tengerben él . A halak jellemzően fenéklakók, rajokban tartják őket.
A név etimológiája
Oroszul a nevet törökül ( barbunya ) kölcsönözték az olasz barbone - nagy szakáll - szóból, amely a latin barbus - szakáll szóból származik. A hal második neve is a bajuszhoz kapcsolódik - a szultánkához, mert ilyen fényűző bajuszt csak a muszlimok uralkodója viselhetett.
Az Orosz Birodalomban a vörös márna szó burgonyát is jelentett [2] .
Faj
A nemzetség 4 fajból és 2 alfajból áll [3] :
- Mullus argentinae
- Aranymárna ( Mullus auratus )
- Közönséges márna ( Mullus barbatus )
- Európai vörös márna ( Mullus barbatus barbatus ), vagy európai vörös márna , európai márna
- Fekete-tengeri vörös márna ( Mullus barbatus ponticus ), vagy fekete-tengeri vörös márna , fekete -tengeri márna
- Csíkos kecskehal ( Mullus surmuletus )
Jegyzetek
- ↑ Reshetnikov Yu.S. , Kotlyar A.N., Russ T.S. , Shatunovsky M.I. Ötnyelvű állatnevek szótára. Hal. Latin, orosz, angol, német, francia. / főszerkesztőség alatt akad. V. E. Sokolova . - M . : Rus. lang. , 1989. - S. 289. - 12 500 példány. — ISBN 5-200-00237-0 .
- ↑ Barabulya // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
- ↑ Mullus a FishBase -en . _
Irodalom
- Barbulka // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.