Bázel (kanton)
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. július 11-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .| Bázel kanton | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Kanton Basel | |||||
|
|||||
| 47°33′ é. SH. 7°34′ kelet e. | |||||
| Ország | |||||
| Adm. központ | Basel | ||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Az alapítás dátuma | 1501 | ||||
| Az eltörlés dátuma | 1833 | ||||
Bázel ( németül: Kanton Basel ) Svájc történelmi kantonja . 1495 - ben Bázelt beépítették a Rajna birodalmi kerületébe . Ezt követően 1501- ben a Svájci Unióhoz csatolták .
A kanton 1501-től 1833 -ig létezett , majd felosztottáka ma is létező Basel-Stadt és Basel-Land kantonokba .
Történelem
Háttér
A protestáns reformáció előtt Bázelt egy herceg-püspök uralta. A 15. század végén, a bázeli zsinat (1431-1449) után Bázel városának gazdagsága és jelentősége megnőtt. A Bázeli Egyetemet 1459-ben alapították, és a város a német reneszánsz szellemi központja lett a reformációt megelőző években. 1495-ben Bázelt beépítették a Felső-Rajna birodalmi körébe.
Intézmény
Az 1499-es bázeli szerződés határozatával Bázel és Schaffhausen birodalmi város 1501-ben a konföderáció 11. és 12. államaként csatlakozott a Svájci Államszövetséghez, majd 12 évvel később Appenzell is követte a példáját.
A bázeli kanton elkülönült a hercegi püspökségtől, és a bázeli püspökök világi uralma ezentúl a Bázeltől nyugatra fekvő területekre korlátozódott, amelyek többé-kevésbé megfeleltek a modern Jura kantonnak . Bár a bázeli püspökök már nem rendelkeztek időleges hatalommal Bázel városa felett, a protestáns reformációig továbbra is a városban tartózkodtak.
 Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|---|---|---|---|---|
| ||||
| Svájc kantonjai | ||
|---|---|---|
| történelmi | ||