Asherson, Paul

Paul Asherson
német  Paul Friedrich August Ascherson
Születési dátum 1834. június 4( 1834-06-04 )
Születési hely Berlin , Német Szövetség
Halál dátuma 1913. március 6. (78 évesen)( 1913-03-06 )
A halál helye Berlin , Német Birodalom
Ország
Tudományos szféra botanika , mikológia , orvostudomány , földrajz , történelem , néprajz , nyelvészet
Munkavégzés helye
alma Mater
Akadémiai fokozat az orvostudományok doktora
Wikiforrás logó A Wikiforrásnál dolgozik
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon
Az élővilág rendszerezője
Számos botanikai taxon nevének szerzője . A botanikai ( bináris ) nómenklatúrában ezeket a neveket az " Asch " rövidítés egészíti ki . » . Az ilyen taxonok listája az IPNI honlapján Személyes oldal az IPNI weboldalán


Korábban használt megnevezés: Aschers.

Paul Friedrich August Ascherson ( német  Paul Friedrich August Ascherson [1] [2] [3] [4] , 1834. június 4.1913. március 6. ) - német [2] botanikus [5] [2] [3] [4 ] [6] botanika professzor [ 6] mikológus [1] orvos [ 5 ] MD [ 4 ] földrajztudós [ 2 ] történész néprajzkutató és nyelvész [ 4 ] .

Életrajz

Berlinben született 1834. június 4- én [5] [3] [4] .

1850-1855-ben Paul Ascherzon a berlini Humboldt Egyetemen tanult orvostudományt és természettudományokat [5] . Asherson egy ideig orvosként praktizált [5] .

1860-1876 között a Berlini Botanikus Kert segédje [5] . Asherzon 1863-ban védte meg doktori disszertációját botanikából és növényföldrajzból [3] . 1873-ban a berlini Humboldt Egyetem botanika professzorává nevezték ki [6] . 1876 ​​után Paul Friedrich August Ascherzon expedíciókat vezetett Afrikába , és alapvető műveket publikált Afrika és más országok növényvilágáról [4] . 1877-ben Aschersont a német Leopoldina természettudós társaság tagjává választották . Jelentősen hozzájárult a botanikához, számos növényfajt leírt.

Paul Friedrich August Ascherzon Berlinben halt meg 1913. március 6- án [3] [4] .

Tudományos munkák

Kitüntetések

Róla nevezték el az Aschersonia deuteromycete nemzetséget. Az Aschersoniodoxa Gilg et Muschl növénynemzetséget is róla nevezték el. Káposzta család .

A következő növényfajokat nevezték el Ashersonról:

Jegyzetek

  1. 1 2 Nemzetközi növénynév-mutató: Paul Friedrich August Ascherson (1834-1913) . Letöltve: 2011. március 10. Az eredetiből archiválva : 2018. július 2.
  2. 1 2 3 4 DNB, Katalog der Deutschen Nationalbibliothek: Paul Friedrich August Ascherson . Letöltve: 2011. május 11. Az eredetiből archiválva : 2013. október 4..
  3. 1 2 3 4 5 Allgemeine deutsche Biographie & Neue deutsche Biographie (digitális nyilvántartás). Duncker & Humblot, Berlin 1953: Paul Friedrich August Ascherson . Letöltve: 2011. november 5. Az eredetiből archiválva : 2020. december 3.
  4. 1 2 3 4 5 6 7 Magdeburger Biographisches Lexikon: Paul Friedrich August Ascherson . Letöltve: 2011. november 5. Az eredetiből archiválva : 2007. szeptember 29..
  5. 1 2 3 4 5 6 Asherzon // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára: 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet) - Szentpétervár, 1890-1907.
  6. 1 2 3 Brockhaus és Efron kis enciklopédikus szótára / Modern helyesírással. - Petersburg: Kiadói Társaság "F.A. Brockhaus – I.A. Efron", 1907-1909.
  7. Flora der Provinz Brandenburg, der Altmark und des Herzogthums Magdeburg
  8. Ascherson, Paul Friedrich August & Graebner, Karl Otto Robert Peter Paul (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2011. március 10. Az eredetiből archiválva : 2007. november 12.. 
  9. Iles Canar. fl. 324, nomen. 1908 (IK).
  10. Trudy Imp. Szentpétervár. Bot. Szada x. 243 1887 (IK).
  11. Arch. Naturwiss. Landesdurchf. Bohman II. 263 1873 (IK).
  12. Fl. Steiermark i. 105 1908 (IK).
  13. Festschr. Asherson 549. 1904 (G.C.I.).
  14. Contr. fl. Terr. Szláv. Merid. 1:4, 1883 (IK).
  15. Bot. Jahrb. Syst. xi. 68 1889 (IK).
  16. Flora 57: 413. 1874 (IK).
  17. Pl. wilson. (Sargent) 1(1): 127. 1911 (IK).
  18. Héliosz 21:87, ábra. 1-3. 1904 (G.C.I.).
  19. Bot. Jahrb. Syst. 14(3): 334. 1891 (IK).
  20. Abh. Preuss. Akad. Wiss. 1891.ii. 349 1892 (IK).
  21. Bull. Földrajzi címszó Bot. 1912, xxi. 48, hibrid. (IK).
  22. Hüvelyes. Ezüst. szerk. 2545, 1952 (GCI).
  23. Bot. Tidsskr. 24:239, 1902 (G.C.I.).
  24. Oesterr. Bot. Z. 22: 114 (Quid?) 1872 (IK).
  25. Kert 1902 288 (IK).
  26. Ber. Deutsch. Bot. Ges. ii. 349 1882 (IK).
  27. Jahrb. Konigl. Bot. Gart. Berlin 5: 11. 1889 (IK).
  28. Bot. Jahrb. Syst. 34(4): 555 1904 (IF).
  29. Folia Geobot. Fitotax. 20(1): 70, 1985 (IF).
  30. Fl. Melltartók. (Martius) 12(3): 518. 1892 (IK).
  31. Beitr. Kenntn. fl. Centr.-Ost-Afr. 35 1889 (IK).
  32. Verh. Bot. Vereins Prov. Brandenburg xxix. 61 1888 (IK).
  33. Verh. Bot. Vereins Prov. Brandenburg xxxii. 46 1890 (IK).
  34. Mith. Forschungsreisenden Gel. Deutsch. Schutzgeb. ii. 160 1889 (IK).
  35. Bot. Jahrb. Syst. 14(3): 251. 1891 (IK).
  36. Mitt. Bot. Ver. Jena viii. 38. 1889 (IK).
  37. Muhlenbergia 4: 25. 1908 (GCI).
  38. J. Bot. 31, 294, 1893 (IK).
  39. Bot. Centralbl. vi. beil. [iii.] 13 1881 (IK).
  40. Verh. Bot. Vereins Prov. Brandenburg xli. 216(IK).
  41. Bot. Jahrb. Syst. 40 (3): 330 1908 (IK).
  42. Verh. Bot. Vereins Prov. Brandenburg xxxvi. 159 1895 (IK).
  43. Urb. & Graebn. Festschr. Ashers. 236(IK).
  44. Lunds Univ. Arsskrift, nf xxix. nem. 2 (Monogr. Verbascum) 304 1933 (IK).
  45. Bot. Jahrb. Syst. xlvii. 226. 1912 (IK).
  46. Bot. Jahrb. Syst. 37 (1): 72, 1905; 37:448, 1906 (G.C.I.).
  47. Taxon 25 (2-3): 274 1976 (IK).

Irodalom

Linkek