| Acholi | |
|---|---|
| népesség | 1 200 000 |
| áttelepítés |
Uganda 45 000 (becsült) |
| Nyelv | acholi |
| Vallás | kereszténység , iszlám |
| Tartalmazza | Nilotic , Southern Luo |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Az acholi egy nilotikus etnikai csoport , amely Észak - Uganda Gulu , Kitgum és Pader régióiban (az úgynevezett Acholiland , angolul Acholiland ), valamint Dél - Szudán Megwe régiójában él .
Az 1991-es népszámlálás során 746 796 acholi élt Ugandában; a fennmaradó 45 000 Ugandán kívül él. [2] A 2002-es népszámlálás szerint 1 145 357 acholit jegyeztek fel Ugandában. [1] Az Acholiland ( eng. Acholiland ) etno-alrégiót lakják, amely az északi régió következő körzeteit foglalja magában : Gulu , Pader , Agago (korábban Pader megye keleti része), Kitgom , Lamvo (korábban az északi régió nyugati része). Kitgom megye) és Amuru .
Az acholi nyelv a luo ( déli luo ) csoport nyugati nilotikus nyelve , amely kölcsönösen érthető a lango és más luo nyelvekkel.
Lavino dalát, az ugandai irodalom egyik leghíresebb művét, Okot p'Bitek írta Acholi nyelven , majd később lefordították angolra .
Az acholik a Luo csoporthoz tartozó nép, akik állítólag a dél-szudáni Bahr el Ghazal régióból érkeztek Uganda északi részébe . A 17. század végétől az Észak-Ugandában élő luo népek körében új társadalompolitikai rendszer alakult ki, amelyet főként az rvodi (egyes számban Rwot, uralkodó ) törzsfői pozíció kialakulása jellemez. A 19. század közepére mintegy 60 kistelepülés volt saját vezetővel Kelet-Acholilandban. [3] A 19. század második felében az arabul beszélő északi kereskedők Shoolinak kezdték nevezni őket , amely kifejezés Acholivá fejlődött . [négy]
Az acholik megtartják a hagyományos vándortartást (juh, kecske, hosszú szarvasmarha). A kézi trópusi gazdálkodás azonban az emberek gazdaságának fő ágává vált. Főbb növények: köles, cirok, hüvelyesek, szezám, manióka .