A szlovák nyelv atlasza ( szlovákul Atlas slovenského jazyka ) a szlovák nyelvjárások nyelvi sajátosságainak megoszlását bemutató dialektológiai térképek gyűjteménye . A Szlovák Tudományos Akadémia L. Štúr Nyelvtudományi Intézetének egyik legfontosabb tudományos munkája . Az atlasz összeállításához szükséges anyagokat 1947-től gyűjtötték kérdőív alapján, amelyet Szlovákia szinte minden településén kitöltöttek (az atlasz első két kötetéhez több mint 2500 kérdőívet töltöttek ki). 1968-1984 között készült az atlasz négy kötete fonetikai , morfológiai , szóalkotási és szókincs térképekkel. Az atlasz elkészítésének munkáját a L. Stuhrról elnevezett Nyelvtudományi Intézet dialektológiai osztályának munkatársai irányították ( J. Mystrik , A. Gabovshtyak , F. Buffa és mások) [1] [2] .
A szlovák nyelv atlasza a területi nyelvészet , a nyelvjárási fonetika, a morfológia, a szókincs, a történeti dialektológia és a szlovák nyelvészet egyéb területei kutatásának legfontosabb forrásává vált .
A szlovák nyelvtáj nagyszabású, nyelvföldrajzi módszerekkel történő vizsgálatát az atlasz elkészítéséhez különféle elméleti tanulmányok előzték meg. Ezek a vizsgálatok többek között speciális kérdőívek elkészítését is magukban foglalták. Az első kérdőívet F. Pasternak („Slovenské pohľady”, XIII, 1893), a második, szélesebb kérdőívet V. Important („Dialektologické dotazníky pre Slovensko. Dotazník 1—26”, Turč. Sv. Martin, 1921— 1930) [2] .
Az atlasz létrehozásának a 19. század végétől kialakult elméleti alapjai a 20. század közepén valósultak meg. A szlovák nyelvű atlasz első köteteinek anyagát 1947-1951 között gyűjtötték össze egy J. Stolz és E. Paulini által összeállított kérdőív alapján („Dotazník pre výskum slovenských nárečí (Atlas slovenského jazyka)”, Pozsony, 1947, ). . Az atlasz első kötete 1964-1966-ban készült. Két évvel később, 1968-ban adta ki a Szlovák Tudományos Akadémia. 29 hasonló tartalmú dialektológiai térképsorozatból álló albumot mutat be, amelyet a fonetikai jelenségeknek ( ének és mássalhangzó ) szentelnek. Összesen 301 térkép jelent meg. Minden sorozat bizonyos nyelvjárási jelenségeket mutat be bizonyos szavak anyagán (236 szó a kártyákon és további 400 szó az egyes kártyák megjegyzéseiben). Minden egyes szóban csak egy nyelvjárási jegyet tüntettünk fel a térképen, anélkül, hogy figyelembe vettük volna ennek a szónak az összes többi megkülönböztető jegyét. Az elemző térképek mellett az atlasz áttekintő térképeket is tartalmaz, amelyek egy adott reflex eloszlását adják meg különböző szavakban. Az atlasz minden térképéhez kommentár tartozik, amely tartalmazza a térképekhez tartozó kísérőszöveget, anyagokat, kiegészítéseket, jegyzeteket, valamint olyan információkat, amelyeket nem lehetett feltérképezni [2] .
Az atlasz következő két kötetének anyagát 1968-ig gyűjtötték egy kérdőív („Dotazník pre výskum slovenských nárečí”, II, Pozsony, 1964) alapján, amelyet F. Buffa (szóképző rész) és A. Gabovshtyak (lexikális rész) állított össze. ). Az anyagot 328 fő kiválasztott településen gyűjtötték [3] .
Az atlasz első kötetében megjelent a szlovák nyelv dialektológiai térképe, amelyen több mint 50 különböző szintű nyelvjárástársulást (köztük 29 nyelvjáráscsoportot) azonosítottak, 3 dialektusba csoportosítva: nyugat-szlovák , középszlovák és keleti . szlovák [4] .