Asteya ( Skt. अस्तेय ) – valaki másénak el nem kisajátítása. Az indiai filozófia fogalma, a Yama egyik alapelve .
Asteya egyik értelmezése az, hogy ne fogadd el azt, amit nem ajánlottak fel.
Asteya önmagára is vonatkozik - ne lopja el az egészségét. Asteya megtiltja a cél elérését túlerőltetéssel, egészséget lopva magától.
Sok iskolában az időt tekintik az ember legértékesebb vagyonának. Ezért nem szabad időt lopni magától, i.e. ne pazarold el.
Az asteya megsértése nem csak mások dolgai, hanem a szerzői jog, a címek, az érdemek stb. kisajátítása is, vagyis minden, ami jogon nem tartozik az emberhez.
A mások munkájának kizsákmányolása is a parancsolat megszegésére utal. M. Gandhi értelmezésében az asteya mások kizsákmányolásának megtagadását is jelenti.
Asteyát figyelni kell az olyan cselekmények elkerülésére, mint az adósságok visszafizetésének elmulasztása, a ravaszság és a megtévesztés, amikor mások tulajdonát birtokba veszi;
Gondolatokban és vágyakban: kapzsiság, féltékenység, irigység, valaki más iránti vágy.
Az igazi gazdagság nem kívül van, hanem bennünk. Az asteya elv erről szól. Célja, hogy a figyelem energiáját ne kifelé szórja, hanem oda irányítsa, ahol valóban szükség van rá. Igazi lényegünkhöz, amely nem számít, mennyi pénzünk van a malacperselyben. Aki tudja, hogy semmi sem tartozik ránk ezen a világon.
„A mások tulajdonának tudat, beszéd vagy cselekvés általi el nem kisajátítását steyának nevezzük” – írja Sri Tirumalai Krishnamacharya a Yoga Makaranda című könyvében.
„ Ne lopj ” parancsolat
Az asteya megsértése ahhoz a tényhez vezet, hogy valamit elvesznek attól a személytől, aki valaki más tulajdonát a megfelelő összegben eltulajdonította. Asteya karmikus adósságait nagyon egyszerűen beválthatod: jótékonysági munkával.
Az asteyában tökéletesnek a következő sziddhije van : amire szüksége van, az magától jön hozzá.
Patanjali jóga-szútráiban a 2.37-es versben ez áll: "Minden kincs az őszinteségben lévőhöz jut."